Agyonlőtték az ukrán események egyik kulcsfiguráját

Menesztette hivatalából kedden Ihor Tenyuh ideiglenes védelmi minisztert az ukrán parlament, de a javaslat csak másodszori nekifutásra ment át a törvényhozáson. Nem ez volt azonban az egyetlen érdekesség Ukrajnában. Napi összefoglalónk máris érkezik.

Két kulcsszereplő is távozott az ukrán közéletből

Menesztette hivatalából kedden Ihor Tenyuh ideiglenes védelmi minisztert az ukrán parlament, de a javaslat csak másodszori nekifutásra ment át a törvényhozáson. A tervezet először nem kapta meg a kellő számú szavazatot, majd a frakciók közötti konzultáció után a képviselők újra szavaztak. Ekkor már 228 képviselő támogatta Tenyuh leváltását, amelyhez legalább 226 szavazatra volt szükség a 450 fős törvényhozásban. A parlament Mihajlo Kovalt választotta a tárca új ideiglenes vezetőjének – tudósított az MTI.

Tenyuh távozása előtt azt még bejelentette: Ukrajna és Oroszország megállapodott abban, hogy fegyverzetükkel együtt hagyhatják el a Krím félszigetet az ott állomásozó ukrán katonák. A megegyezés előző nap délután született Mihajlo Kucin ukrán és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök között. Tenyuh közölte: már megvan a terv a katonák, a fegyverzet és a haditechnikai eszközök, valamint a hadihajók kivonásáról. A miniszter úgy vélekedett, hogy ezáltal sikerül megőrizni az ukrán haditengerészet „magját”, fegyverzetét és haditechnikáját, ami hozzájárul Ukrajna védelmi képességeinek növeléséhez.

Veszélyes idők járnak Ukrajnában nem csak a kormánytagokra, hanem a kijevi forradalom/felkelés kulcsszereplőire is. Ma reggelre virradóra ugyanis lőfegyverrel megölték a radikális Jobboldali Szektor (PSZ) nevű szervezet egyik vezetőjét. Halálának körülményeiről ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el a belügyminisztérium részéről. A Szasko Bilij néven ismertté vált Olekszandr Muzicsko holttestét a nyugat-ukrajnai Rivne közelében, Barmaki faluban találták meg. A belügyminisztérium megyei részlegének közlése szerint a hatóságok gyilkosság gyanújával indítottak eljárást. Az előzetes tájékoztatás alapján Muzicsko két lövést kapott a szívébe. A belügyminisztérium rivnei részlegének sajtószolgálata az UNIAN ukrán hírügynökség szerint azt közölte, hogy a PSZ-vezetőt egy helyi kávéházban lőtték le ismeretlenek, akik három mikrobusszal érkeztek oda.

A TSzN ukrán televízió tudósítója ugyanakkor Volodimir Jevdokimov belügyminiszter-helyettesre hivatkozva azt jelentette, hogy Muzicskót a Szokil (Sólyom) különleges rendőri alakulat tagjai lőtték le. Őrizetbe akarták venni, de Muzicsko szökni próbált a kávéház ablakán keresztül, közben tüzet nyitott a rendőrökre, akik közül egyet megsebesített. Állítólag előbb lábon lőtték Muzicskót, majd újabb lövéseket adtak le rá. Mire kiérkeztek a mentők, belehalt sérüléseibe. A rendőrök őrizetbe vették három vele lévő, szintén fegyveres társát.

Az oroszoktól eközben egyre többen tartanak, újságcikkekben és nyilatkozatokban is egyre többen figyelmeztetik Vlagyimir Putyint a további terjeszkedés kockázataira. Ennek elemeként született egy cikk a Financial Times-ban, ami szerint katasztrofális hatással lenne Oroszországra, ha támadást indítana keleti irányból Ukrajna ellen – állapítja meg a lap európai kiadásának keddi számában Gideon Rachman. A tekintélyes brit gazdasági, politikai napilap kolumnistája szerint a Krím bekebelezésével Moszkva biztosította, hogy Ukrajna többi részét végül elveszíti. Egyrészt a májusi választáson a Krím oroszai már nem szavaznak majd, másrészt az orosz fenyegetés Moszkva ellen hangolja a közvéleményt, ezért minden bizonnyal oroszellenes kormány alakul majd Kijevben. Egy kelet-ukrajnai offenzíva olyan politikai, gazdasági és katonai következmények veszélyét vetítené előre, amelyek elég súlyosak lennének ahhoz, hogy meginogjon a vezetőség pozíciója a Kremlben – állapítja meg Rachman, aki szerint a közelmúlt történelme azt bizonyítja, hogy valahányszor a világ valamelyik vezető hatalma katonai erőt alkalmaz egy ország vele szemben ellenséges lakossága ellen, a rövid távú katonai győzelmet szinte mindig hosszú távú stratégiai vereség követi.

Aggodalmának adott hangot kedden Brüsszelben a NATO főtitkára amiatt, hogy Oroszország nagy létszámú katonai erőt vont össze az ukrán határ közelében. Anders Fogh Rasmussen erről újságírók előtt beszélt, amikor hivatalában fogadta a montenegrói miniszterelnököt. Elmondta, hogy a NATO konzultációkat folytat Ukrajnával az együttműködés bővítésének lehetőségeiről.

Putyinék eközben békülni is akarnak a Nyugattal, amennyire ez lehetséges. Moszkva továbbra is érdekelt a G8-as csoportban résztvevő államokkal való kapcsolattartásban minden szinten – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője kedden. Dmitrij Peszkov azt is közölte, hogy a Kreml egyelőre nem kapott semmilyen tájékoztatást arról, hogy, mint mondta, a partnereik „elhalasztanák, vagy felmondanák ezeket a kapcsolatokat”. Hozzátette, hogy az együttműködés a világ hét vezető ipari hatalmával szakértői szinten folytatódik.

Véleményünk: így megy el mellettünk az ukrán válság

Az elmúlt hónapok ukrajnai eseményei nemcsak a világpolitikai status quo megváltozását jelzik, de egyúttal az európai, sőt, a regionális erőviszonyok átalakulását is szimbolizálják. Magyarország pedig csak nézőként figyeli, ahogy az események tovább halványítják európai jelentőségét.

A tüntetők és a rendőrök közötti összetűzések legválságosabb napjaiban az EU közvetítői delegációja, ha úgy tetszik válságstábja a német, a francia és a lengyel külügyminiszterből állt. Jóllehet, a Janukoviccsal született egyezség végül a szemetesben végezte, a tárgyalásoknak és az első komoly engedményeknek komoly szerepe volt az erőszak megfékezésében. Az pedig nem is volt kérdéses, hogy az Európai Uniót ez a hármas képviseli az eddigi legfontosabb külügyi misszión, messze meghaladva Cathrine Ashton szerepét is.

Most az ukránok feledkeztek meg néhány országról

A krími orosz beavatkozást követően kétségtelen, hogy a világ érzékenyebben reagál a határmódosítások kérdésére, s most ennek megfelelően több délszláv ország vezetése is megdöbbent, amikor a világhálón terjedni kezdett egy, a jelenlegi ukrán miniszterelnökkel készült promóciós videó. Utóbbi tartalma elsősorban Bosznia-Hercegovinát és Szerbiát bőszítette fel, miután az egyébként az uniós tagságot népszerűsítő anyag egy olyan térképet is tartalmaz, amelyen az egész egykori Jugoszlávia Horvátországként látható.

Szerbia és Bosznia-Hercegovina külügyminisztériuma is fennakadt egy Ukrajnában készült promóciós anyagon. Utóbbi ugyanis egész egyszerűen eltüntette a két délszláv országot Európa térképéről. Miután a világhálón is terjedő videó hivatalos kezekbe került, Szarajevó külügyminisztériuma bejelentette, hogy egy démarche formájában diplomáciai úton fog tiltakozni Ukrajna kormányzati szerveinél, de a szerb külkapcsolatokért felelős tárca is hangsúlyosan kifejezte nemtetszését.

Újabb mozgolódás a Mol-INA ügyben

A hivatalos kezdeményező fél ezúttal nem a horvát kabinet, de szemmel látható, hogy a délszláv hatóságok újabb fogást keresnének az INA átvilágításával a magyar olajtársaság vezérkarán. A horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni hivatal (USKOK) munkatársai ezúttal úgy sejtik, hogy a horvát olajcég éveken keresztül a piaci ár felett vásárolt nyersolajat, amellyel ráadásul minőségi gondok is előfordulhattak.

Meglehetősen érdekes mederben folytatódik a MOL horvátországi vesszőfutása, hiszen most a délszlávok úgy kerestek fogást a magyar olajtársaságon, hogy hivatalosan nem is Budapestet, hanem a közös céget, azaz az INA-t vizsgálgatják. A horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni hivatal (USKOK) fellépése ugyanakkor kétségtelen, hogy a magyar céget vette kereszttüzébe, mivel a horvát olajvállalat gazdasági ténykedését csak és kizárólag arra az időszakra nézve világítják most át, amikor az INA már magyar irányítás alatt állt.

Ő lehet az új NATO-főtitkár

Norvégia volt miniszterelnöke Jens Stoltenberg lehet a NATO új főtitkára, miután elnyerte a nagyobb tagországok támogatását – tudósított vasárnap este a norvég Aftenposten napilap. Mit kell tudni Anders Fogh Rasmussen lehetséges utódjáról?

Vasárnap késő este közölte a norvég napilap, hogy a 2013-ban leváltott munkáspárti Jens Stoltenberg miniszterelnök lehet a befutó az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) főtitkári posztjára. A lap egy, a belső döntési folyamatokhoz közel álló hírforrásra hivatkozott. A brit miniszterelnök és a francia elnök a közelmúltban biztosították támogatásukról a norvég politikust, akit nem más, mint Angela Merkel német kancellár jelölt főtitkárnak. Az Egyesült Államok már korábban tudatta, hogy Stoltenberget támogatná.