Krími válság: tovább terjeszkednének az oroszok?

Philip Breedlove, a NATO szövetséges erőinek európai főparancsnoka szerint az Ukrajna keleti határa közelében „gyakorlatozó” orosz erők Transzdnyisztriára is könnyen rátehetik a kezüket.

Úgy tűnik, hogy a 8500 katonát felölelő haderő hasonló taktikát alkalmaz, mint amit a Krím annexiója előtt. Nicolae Timofti, moldovai elnök attól tart, hogy a poszt-szovjet köztársaságban megismétlődhetnek a krími események. A Dnyeszteren túli terület parlamentjének szóvivője állítólag Moszkvába utazott, hogy azt kérje a Kremltől, csatolják a területet a Krím mintájára Oroszországhoz. „Ahol sikerül, ott szép szóval, ahol nem, ott tankokkal állítja vissza a Szovjetunió határait az orosz elnök”, mondta Traian Băsescu román államfő. Băsescu aggódik Moldova sorsáért, de egyelőre nem tart az orosz-ukrán konfliktus háborúvá fajulásától.

Közben Mihail Formuzal gagauz vezető is Moszkvába készül, szintén az Oroszországhoz való csatlakozás céljával. A gagauz autonóm köztársaságban nemrégiben népszavazást tartottak arról, hogy ha Moldova egyesül Romániával, Gagauzia független állammá váljon-e. 70 százalékos részvételi arány mellett, a választók 98,9 százaléka igennel szavazott.

Hol is tartottunk a gazdasági szankciókkal?

Dmitrij Medvegyev kormányfő az orosz nemzetbiztonsági tanács pénteki ülésén javaslatot tett a 2010-ben Harkivban kötött orosz-ukrán gázár egyezmények felmondására, miközben az orosz parlament ratifikálta az oroszbarát krími vezetés által korábban aláírt csatlakozási szerződést. A gázár-kedvezményről szóló megállapodás felmondásának hozadéka, hogy Ukrajnának 11 milliárd dolláros adósságot kéne törlesztenie Oroszország felé. A megállapodás ukrán oldalán az orosz flotta krími állomásozása szerepelt, ami a Krím annexiójával „okafogyottá” vált. Történik mindez pont egy olyan időszakban, amikor az ukrán gazdaság nem bővelkedik a pénzben, bár az orosz hivatalnokok mindenhol azt hangoztatták, hogy elsődleges érdekük Ukrajna stabilitásának helyreállítása. A nyugatbarát ukrán hatóságok attól tartanak, hogy Oroszország most már egész Ukrajnát magának akarja.

Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő javasolta, hogy a budapesti memorandum aláírói – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország – hozzanak létre egy bizottságot és üljenek össze a helyzet megoldása, valamint a további eszkaláció elkerülése végett. Az államfő bejelentése szerint Ukrajna nem kíván NATO-tag lenni.

Kell-e tartani a II. Szovjetuniótól?

Számos Kelet-európai ország a Krím annexióját a második világháború utáni orosz hatalomátvételhez hasonlítja. Mások ezt túlzónak tartják a kölcsönös gazdasági függőség miatt és úgy vélik, Oroszországnak nem érdeke egy komolyabb fegyveres konfliktus előidézése. Az orosz gazdaság nagymértékben az Európának szolgáltatott gázexporton nyugszik, nem is beszélve a több mint 100 milliárdos egyéb európai cikkekre (gépek, járművek) irányuló import-tevékenységről. De ugyanez a kölcsönös függőség köti meg Európa kezét a lehetséges intézkedések terén.

A történelmi múlt azonban erősen él még a poszt-szovjet országokban. Mircea Dusa román és Tomasz Siemoniak lengyel védelmi miniszter is jelezte, hogy Románia és Lengyelország nagyobb NATO-jelenlétet akar Kelet-Európában. Lengyelország, amelynek mind Oroszországgal, mind pedig Ukrajnával vannak közös határai, már óvintézkedésekben gondolkodik. Körülbelül 300 amerikai pilóta és 12 darab F-16-os érkezett az állam területére a múlt héten hadgyakorlat céljával. Donald Tusk lengyel miniszterelnök egyelőre negatív forgatókönyvvel számol. Sokan kételkednek azonban abban, hogy a NATO be fog avatkozni egy lehetséges kelet-európai orosz támadás esetén. Ez az érzés különösen erős azon NATO és Európai uniós tagországok- Észtország, Lettország és Litvánia- esetében, ahol jelentős orosz ajkú lakosság él.

A G8-ak hétfőn várhatóan G7-ekre fog szűkülni Oroszország tervezett kizárása miatt. Barack Obama amerikai elnök a hágai nukleáris biztonsági tanácskozás margóján rendkívüli G7 – Európai Unió csúcstalálkozót kezdeményezett e hétre.