Hozzánk is elérhet az ukrán válság

Történelmi tapasztalataik miatt számos, korábban a keleti tömbhöz tartozó országban tartanak attól, hogy Oroszország nem fog megállni a Krímnél, és a jövőben Vlagyimir Putyin orosz elnök ambíciói őket is fenyegethetik, ami ellen nyugati szövetségeseiktől sem feltétlenül remélhetnek segítséget – írta az AP amerikai hírügynökség.

A Nyugat korábbi megszegett ígéretei, a tragikus orosz inváziók évszázados emléke és a fájdalmas felismerés, hogy a konfliktusok a világ ezen régiójában könnyen országról-országra terjedhetnek – az AP szerint ezek azok a tényezők, amelyek miatt egyre több kelet-európai országban félve figyelik a krími helyzetet.

A politikai vezetőktől az átlagemberekig sokan attól tartanak, hogy Oroszország – amelyet látszólag képtelenek feltartóztatni a nyugati hatalmak – a jövőben újabb lehetőségek után fog nézni, hogy benyomuljon egykori birodalmi hátsó udvarába. Sokan pedig azt kérdezik: melyik ország lehet a következő?

„Mindenekelőtt attól tartunk, hogy (az ukrán válság) átterjedhet. Romániát rendkívül foglalkoztatják (az ukrajnai események)” – mondta Titus Corlatean román külügyminiszter.

Bukarestben elsősorban attól tartanak, hogy a Krím feletti ellenőrzés megszerzése után Putyin Moldovát is megpróbálja majd befolyása alá keríteni. A Romániával határos ország egy szakadár részén, a Dnyeszter Menti Köztársaságban jelenleg is állomásoznak orosz csapatok, és a moldovai egyike a térség számos „befagyott konfliktusainak”.

„Attól félünk, hogy az ukrajnai konfliktus minket is elérhet. Az orosz katonák egy nap alatt át tudnák venni a hatalmat Moldovában” – mondta az AP-nek Victor Corluta, egy chisinaui hivatalnok.

Sokakat a II. világháború előestéjére emlékeztet a jelenlegi helyzet. Akkor bár Nagy-Britannia és Franciaország védelmi garanciákat adott Lengyelországnak, mégsem léptek, amikor a náci Németország támadott. Emiatt egyesek szkeptikusak azt illetően, hogy a NATO képes lenne-e megvédeni a térség államait.

„Lengyelország esete azt mutatja, hogy senkire sem szabad számítanunk” – fogalmazott Jaroslaw Szulski író.

Leginkább a balti államok aggódhatnak a krími helyzettel kapcsolatban, mivel Észtországban, Lettországban és Litvániában több milliós orosz kisebbség él. Moszkva 2008-ban Grúziában, valamint most Ukrajnában is az orosz kisebbség védelmére hivatkozva lépett fel katonai erővel, és a balti országokat is gyakran vádolja az ottani oroszok jogainak megsértésével. A feszültség legutóbb 2007-ben éleződött ki, amikor Észtországban zavargások alakultak ki egy szovjet háborús emlékmű áthelyezése miatt. Sok észt szerint Moszkva felelős a feszültségek szításáért.

„Hála Istennek, hogy tíz éve NATO-tagok vagyunk!” – mondta a múlt héten Dalia Grybauskaite litván elnök, aki szerint Oroszország megpróbálja újrarajzolni Európa határait.

Az utca embere ugyanakkor gyakran ennél borúsabban vélekedik a NATO elkötelezettségét illetően. „Kissé szkeptikus vagyok. Szeretném ezt hinni, (hogy meg fognak védeni minket), de nem mondhatom, hogy 100 százalékig megbízom bennük” – mondta az észt Tiina Seeman.

„Természetesen a jövőre nézve potenciálist veszélyt jelentenek ránk (az oroszok). Félek, azok után, amiket a múltban tettek velünk” – mondta az AP-nek a cseh Katerina Zapadlova, az 1968-as csehszlovákiai eseményeket felidézve.

Szakértők szerint azonban ezen félelmek túlzóak. „Rövid távon nem tartanék orosz agressziótól. Teljesen biztos vagyok benne, hogy a NATO segítene keleti tagjain. Szerintem a NATO megerősödik az ukrajnai konfliktus eredményeként” – mondta Michal Koran, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének munkatársa.

Az Egyesült Államok a héten tucatnyi vadászgépet és 300 katonát küldött gyakorlatozni Lengyelországba, valamint a NATO egy-egy felderítőgépet rendelt a lengyel és a román légtérbe. Korábban pedig hat amerikai vadászgép érkezett a balti térségbe, hogy megerősítsék az ottani légtér védelmét.

Szintén csökkenti a konfliktus esélyét a Nyugat és az Oroszország közti gazdasági egymásra utaltság. Oroszország Európa legfőbb földgázexportőre, s míg számára kulcsfontosságú az orosz energia, addig Moszkva az abból származó bevételektől függ – 2012-ben pedig ezen felül 170 milliárd dollár értékben importált európai termékeket. Ugyanakkor az orosz gáztól való függés egyúttal csökkenti is a Moszkvával szembeni fellépéskor szóba jöhető lehetőségeket. 

Ennek ellenére vannak, akik semmit sem szeretnének a véletlenre bízni. Donald Tusk lengyel kormányfő például arra figyelmeztetett, hogy az ukrán válság elhúzódása szükségessé teheti a lengyel hadsereg modernizációjának felgyorsítását. 

„Bárki, aki azt hiszi, hogy a békét és a stabilitást meg lehet venni engedményekkel, az téved. Európa korábban már elkövette ezt a hibát, és az mindig katasztrófához vezetett” – mondta Tusk egy múlt heti parlamenti felszólalásában.