A horvátországi kisebbségek megúszhatják a népszavazást

A horvát országgyűlés sajtóhírek szerint egy joghézagot kihasználva egész egyszerűen ignorálni fogja azokat az aláírásokat, amelyeket még tavaly azért gyűjtöttek össze az egykori vukovári védők, hogy egy népszavazás keretein belül csökkentsék a nemzeti kisebbségeknek járó nyelvhasználati jogosítványokat. A háborús áldozathozatal szimbólumaként is számon tartott kelet-szlavóniai város veteránszervezetei az alkotmány módosításával gátolták volna meg a szerintük a szerb agresszióra emlékeztető kétnyelvű táblák kihelyezését, ám arról ezzel együtt igencsak megfeledkeztek, hogy egy ilyen lépéssel nem csupán a szerbség jogait, hanem Horvátország nemzetközi elismertségét, valamint többek között a korábban velük harcoló magyarság szabad nyelvhasználatát is megnyirbálhatták volna.

Habár a vukovári védők megtették a magukét, hiszen a melegházasságot tiltó népszavazás sikerén felbuzdulva maguk is 650 ezer kézjegyet tettek le az asztalra, most mégis úgy tűnik, hogy az általuk óhajtott – s a kétnyelvű táblákat ellehetetlenítő – újabb referendum mégis elmarad. Horvátországi sajtóhírek szerint ugyanis a zágrábi kabinet megtalálta annak a módját, hogy egy joghézagot kihasználva egész egyszerűen figyelmen kívül hagyja az összegyűjtött aláírásokat.

A horvát Novi list szerint a kisebbségekről szóló népszavazást mindig is ellenző Milanović-kormány helyzete még könnyebbé vált, hiszen a kabinet többsége mellett most állítólag egyetlen olyan ellenzéki párt sincs a horvát törvényhozás épületében, amely komoly szándékkal kiállna a vukovári kezdeményezés mellett. A legnagyobb ellenzéki pártot (HDZ) vezető Tomislav Karamarko példának okáért ugyan aláírta a népszavazáshoz szükséges ívek egyikét, de szűk körben már másnap a referendum kiírása ellen érvelt.

Nincsenek határidők

A Zoran Milanović vezette balközép horvát kormány már korábban egyértelműen állást foglalt az ügyben, hiszen maga a kormányfő is többször kijelentette, hogy amíg ő lesz a zágrábi kabinet első embere, addig Horvátországban nem lesz a nemzeti kisebbségek jogköreit érintő népszavazás. Most ráadásul – mint kiderült – minden szükséges fegyver a Sabor, azaz a horvát törvényhozás kezében van ahhoz, hogy ez így is történjen. Horvátországban ugyanis sem az alkotmány, sem pedig a népszavazásokról szóló egyéb jogszabályok nem írnak elő olyan határidőt a honatyák számára, amely leteltéig legkésőbb határozniuk kellene egy referendum kiírásáról.

A Novi list forrásai szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy most a délszláv állam országgyűlése könnyedén a fiókok mélyére süllyesztheti a 650 ezer aláírást tartalmazó íveket. Az egyik meg nem nevezett képviselő ezt meg is erősítette, mondván „a legvalószínűbb, hogy nem teszünk majd semmit”, vagyis jelenleg úgy fest; a horvát honatyák még csak szavazásra sem fogják bocsátani az ügyet. Ebben pedig – mint már fentebb szó volt róla – az ellenzék is partner lehet, hiszen maga Tomislav Karamarko is szükségtelennek nevezte egy olyan népszavazás kiírását, amely csökkentené a nemzeti kisebbségek jogosítványait, főleg az európai integráció sikerességét követően.

A horvát honatyák tartanak az Alkotmánybíróságtól

A vukovári védőket az ügyben képviselő, s az aláírásokat is összegyűjtő szervezet ezzel együtt az elmúlt napokban már ironikus hangvételű üzengetésbe kezdett, mondván még mennyi kézjegyet küldjenek a parlamentnek, hogy ott végre komolyan vegyék őket. A módszerrel magával persze mások sem értenek feltétlenül egyet, hiszen néhány a referendumot egyébként ellenző képviselő – köztük a volt miniszterelnök, Jadranka Kosor – is azon a véleményen van, hogy mégis jobb lenne kikérni az Alkotmánybíróság véleményét az ügyben.

A megkérdezett kormánypárti képviselők véleménye szerint ez utóbbi forgatókönyv azonban az aláírások sorsát követve a fiókok mélyén marad, hiszen a Kukuriku koalíció tagjai túlzottan kockázatosnak tartanák ezt a társadalom számára mégiscsak emészthetőbb megoldást. Arra a kormánypártok szerint ugyanis egyáltalán nincs garancia, hogy a taláros testület valóban elkaszálná a népszavazásra vonatkozó indítványt. Sőt, az Alkotmánybíróság akár arra az álláspontra is helyezkedhetne, hogy ki kell írni a referendumot, mint ahogy tette azt a melegházasságról szóló népszavazás kapcsán. Annak ellenére is, hogy akkor számos civil szervezet szakértője, illetve több neves alkotmányjogász is biztosra vette, hogy az a kezdeményezés sem veheti sikerrel az alaptörvény szellemiségének próbáját.

A problémák forrása

A Horvátországban most tapasztalható problémahalmazok forrása magában az egykori szerb-horvát háborúkban kereshető, illetve ott, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai alapján éppen a szerbekkel szembeni ellenállást szimbolikusan megtestesítő Vukováron haladták meg az egykori agresszorok nemzettársai azt a limitet (a lakosság egyharmada), amelyet átlépve jogukban áll használni a többnyelvű, s így jelen esetben a cirill feliratokat is tartalmazó táblákat. Horvátországban azóta sokan vitatják a szerb nemzeti kisebbségnek kedvező feliratok kihelyezésének jogosultságát, ám a nemzetközi, egyben a hazai normáknak is megfelelő, ráadásul a helyi szerbeket sem diszkrimináló megoldást máig sem találtak.

Így ennek fényében egy a vukovári veteránokat képviselő szervezet egy népszavazás keretein belül országosan emelte volna ötven százalékos szintre az imént említett küszöböt. Ám utóbbi negatív hatását ennek megfelelően nem csupán a vukovári szerbek, hanem a délszláv ország valamennyi elismert nemzeti kisebbsége – így a magyarok is – megszenvedték volna.

Mátraházi Tibor