Putyin keményen odaszólt az ukrán tüntetőknek

„Fegyverszünetet” kötöttek a kijevi tüntetők a belügyminisztériummal és az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU) bebörtönzött aktivisták kiengedéséért cserébe, egy ellenzéki vezető pedig kijelentette, hogy kész kormányt alakítani, és vállalni a felelősséget az ország helyzetéért – foglalta össze a helyzetet az MTI kijevi tudósítója. Bulatov korábban elrabolt és megkínzott ukrán ellenzéki aktivista vasárnap este óta egy litván kórházban van.

A még pénteken megkötött, de csak hétfőn bejelentett megegyezés értelmében eddig 112 őrizetbe vett aktivistát engedtek szabadon a hatóságok, és péntekig még további 116 tüntető nyeri vissza a szabadságát. Addig a tüntetők „fegyverszünetet” tartanak, utána pedig szabaddá teszik a városházát és a Hrusevszkij utcát, ahol január 19-én kezdődtek összecsapások a tüntetők és a rohamrendőrök között a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot jelentősen korlátozó törvények elfogadása után.

Az ellenzék által kifogásolt törvényeket a múlt héten – az utcai erőszak és nemzetközi nyomás hatására – megsemmisítette a parlament.

Putyinék megint beszóltak az ellenzéknek

Az ultimátumok és fenyegetések visszavonására szólította fel hétfőn a moszkvai vezetés Viktor Janukovics ukrán elnök ellenzékét. Az ukrán államfőt nyíltan támogató Kreml azután fordult hétfői közleményében a tiltakozókhoz, hogy azok több tízezres megmozdulást tartottak vasárnap Kijevben.

– Elvárjuk az ukrán ellenzéktől, hogy vonja vissza a fenyegetéseket és az ultimátumokat, valamint élessze fel a párbeszédet a hatóságokkal, hogy az ország a mély válságból újra visszakerülhessen az alkotmányosság mezejére – olvasható az orosz külügyminisztérium hétfői közleményében.

– Oroszországot továbbra is aggasztja az ukrán ellenzéki erők azon törekvése, hogy tovább élezzék az országban uralkodó helyzetet – közli a külügyi tárca.

Az ellenzéki vezetők korábban felkérték a nyugati hatalmakat, hogy a „félreértések” elkerülése érdekében töltsenek be közvetítő szerepet a Janukovics elnökkel folytatott tárgyalásokon.

Emellett korábban az ellenzéki erők pénzügyi segélyt kértek a nyugati országoktól, amelyre reagálva Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap közölte, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok egy Ukrajnának szánt rövidtávú pénzügyi segélycsomag összeállításán dolgozik.

Készek a kormányzásra

Ezzel párhuzamosan Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt vezetője azt nyilatkozta egy hétfőre virradó éjjel sugárzott televíziós interjúban, hogy az ellenzék kész kormányt alakítani, attól azonban elzárkózik, hogy koalícióra lépjen a Viktor Janukovics elnök mögött álló jelenlegi kormánypárttal, a Régiók Pártjával. Jacenyuknak Viktor Janukovics államfő már felajánlotta a miniszterelnöki tisztséget január 25-án, de az ellenzéki politikus két nappal később visszautasította a javaslatot.

„Magunk hozunk létre egy olyan kormányt, amelyben megbízik a nép, s amellyel hajlandók együtt dolgozni a nyugati partnerek. Ha mi kormányzunk, vállaljuk a felelősséget az elkövetkező eseményekért” – szögezte le most Jacenyuk. 

A politikus szerint Ukrajnában egy sor reformra van szükség. „Abban az országban, amely gyakorlatilag európai uniós tagságra törekedett, a vezetés védelme alatt embereket rabolnak el, gyilkolnak meg, újságírókra támadnak” – jelentette ki. Szerinte a politikai stabilitáshoz szükséges az alkotmány módosítása, amely alapján Ukrajna az elnöki irányításról áttér a parlamenti demokráciára. 

Jacenyuk rámutatott arra is, hogy jelenleg Ukrajnában néhány ember kezében van az egész gazdaság, míg az orosz gázárcsökkentést „politikai kedvezménynek” nevezte. Kijelentette, hogy Ukrajnának van elegendő saját energiaforrása, „de túl sokat lopnak el belőle”. Kiemelten fontosnak nevezte a korrupcióval szembeni küzdelmet, valamint a bíróságok és a rendőrség reformját is.

Jacenyuk kijelentette, hogy a reformok végrehajtásához az ellenzék számít a Nemzetközi Valutalap (IMF), a Világbank hiteleire, makroszintű pénzügyi támogatásra az Európai Uniótól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, továbbá európai és egyesült államokbeli magánbefektetőkre. Az ellenzéki vezető leszögezte, hogy Ukrajna helyzetének stabilizálásához legalább 15 milliárd dollárra van szükség.

Az Unió is hallatta hangját

Ez utóbbit illetően Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arról számolt be, hogy az EU és az Egyesült Államok egy Ukrajnának szánt rövidtávú pénzügyi segélycsomag összeállításán dolgozik, amelynek célja, hogy egy átmeneti időszakra kisegítsék az országot. Ezalatt az idő alatt egy átmeneti kormány fontos politikai és gazdasági reformokat hajthatna végre, s előkészíthetne egy elnökválasztást – mondta az uniós diplomácia vezetője a The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilapnak.

Nem egy csekély összegű segélyről van szó – hangoztatta Ashton, s hozzátette, a terv azt szabja feltételül, hogy Ukrajna hosszútávú megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

Bulatov lelépett

Hétfőn nyilatkozatot adott Dmitro Bulatov korábban elrabolt és megkínzott ukrán ellenzéki aktivista is. A vasárnap este óta egy litván kórházban kezelt férfi leszögezte, hogy folytatja a demokráciáért vívott küzdelmét.     „Habár fizikailag tönkretettek, a lelkemet nem törték meg” – mondta Bulatov kórházi ágyán Vilniusban.

Bulatov múlt csütörtök éjjel került elő összeverve, megkínozva, levágott füllel, vágásokkal az arcán és a kezén. Elmondása szerint orosz akcentussal beszélő elrablói egy hétig tartották fogságban. Az aktivista elrablása és kegyetlen megkínzása komoly nemzetközi visszhangot váltott ki.

Közben hétfőn Olekszandr Daniljuk, a Közös Ügy (Szpilna Szprava) nevű civil szervezet vezetője a Facebook közösségi portálon közölte hogy elhagyta Ukrajnát, mert értesülései szerint őrizetbe akarták venni őt. Jelenleg Londonban tartózkodik. A Közös Ügy aktivistái foglaltak el nemrég több hivatali épületet, köztük az agrárminisztérium és az igazságügyi tárca egy-egy épületét. Azóta minden hivatali épületből kivonultak.