Botrányoktól övezve ment Brüsszelbe Erdogan

Olvasói kérésre ma a török-EU kapcsolattal, és az országon belül kialakult igen pikáns politikai helyzettel foglalkozunk napi összefoglalónkban. Emellett szó lesz a grúz kormány rémálmáról, a leggyűlöltebb vállalatokról, valamint a brazil választásokról is.

Nem a legjobbkor megy Brüsszelbe Erdogan

Öt év után ma újra Brüsszelbe látogatott Recep Tayyip Erdogan, Törökország miniszterelnöke. A látogatás időpontja azonban rendkívül kényes: a török kormány hitelességét már egy hónapja ássa alá egy rendkívül súlyos korrupciós botrány, a török lakosság pedig egyre kevésbé szeretné, ha hazája az EU tagjává válna.

Törökország elkötelezett a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és a hatalmi ágak szétválasztása mellett – hangoztatta Erdogan, miután megbeszéléseket folytatott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, és Herman Van Rompuyjel, az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökével.

Erdogan azt fejtegette, hogy amennyiben az egyik hatalmi ág megpróbál beavatkozni a másik tevékenységébe, s adott esetben az igazságszolgáltatás nem független módon próbálja ellátni feladatait, akkor a legfőbb hatalmat gyakorló nép választott képviselőinek kell megtenniük a megfelelő lépéseket ennek megakadályozása érdekében – számolt be az MTI.

Mint arról már mi is beszámoltunk, Erdogannak igencsak meggyűlt a baja a kormánytól most még független igazságszolgáltatással. Kiderült ugyanis, hogy a kormány több vezető beosztású tagja komoly korrupciós ügybe keveredett, a rendőrök pedig a politikai elit több tagját is vasra verve vezették el az utóbbi hetekben. A rendőrség akciója persze nem maradt válasz nélkül: a Bírók és Ügyészek Legfelsőbb Tanácsa (HSYK) – ami a törvényességi felügyeletet gyakorolja az igazságszolgáltatás szervei felett – vizsgálatot indított azok ellen a rendőri vezetők ellen, akik kulcsszerepet játszanak a korrupciós vádak felgöngyölítésében.

A háttérben felsejlenek a kormány hatalmi bázisát megosztó ellentétek: Erdogan Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és az őket támogató, Fetullah Gülen által koordinált Cemaat mozgalom közötti érdekellentétek állhatnak a mostani konfliktus mögött. A mérsékelt iszlamista AKP hatalomra jutása nem volt egyszerű Törökországban: az atatürki hagyományokat hűen követő hadsereg ugyanis sok éven keresztül megakadályozta a vallási színezetű pártok megerősödését, a szekuláris állam védelmében. A Cemaat viszont pont azért volt fontos az AKP-nek, mert segítségével számtalan olyan embert nyerhettek meg ügyüknek, akiket korábban nem tudtak megszólítani. Gülen követői ráadásul megtalálhatók a rendőrség, az igazságszolgáltatás és az állami adminisztráció vezetői között is, akik az AKP megerősödésében és a hadsereg befolyásának megkurtításában komoly szerepet játszottak. A problémák akkor kezdődtek, amikor a hadsereggel úgy-ahogy sikerült leszámolnia a török kormánynak: több látványos botrány, például az Ergenekon-ügy, vagy a Pöröly-akció következtében számtalan befolyásos katonatisztet tartóztattak le, Ilker Basbug volt vezérkari főnök pedig a mai napig börtönben van.

A hadsereg hatalmának megtörése után azonban repedések mutatkoztak a korábbi egységfronton belül: az Erdoganhoz hű AKP és a Gülen befolyása alatt álló Cemaat már nem tudta fenntartani a korábbi egységet, így megkezdődött a korábbi szövetségesek háborúja. Jellemző, hogy Erdogan folyamatosan a kormánya ellen külföldről szőtt összeesküvésre hivatkozik (Gülen 1999 óta önkéntes száműzetésben él az Egyesült Államokban), miközben ellenfele tagadja, hogy bármi köze lenne a mostani eseményekhez.

Erdogan most a HSYK-et szeretné ellenőrzése alá vonni, hogy a Cemaat tagjainak befolyását megtörje. Ennek érdekében egy törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, ami a jelenleginél szorosabb kormányzati ellenőrzést biztosítana az igazságszolgáltatás felett. Az EU természetesen azonnal tiltakozott, és a mai brüsszeli tárgyalásokon is ez volt az egyik legfontosabb kérdés. Otthon Abdullah Gül igyekszik csitítani a kedélyeket, azonban kérdéses, hogy Erdogan miniszterelnöknek mennyit számít majd most az EU véleménye.

Beolvadhat Oroszországba Dél-Oszétia

Az Egységes Oszétia párt kérelemmel fordult a független kaukázusi ország államfőjéhez, amellyel az Oroszországi Föderációban található Észak-Oszétiával való egyesülésről szóló referendum megrendezését szeretnék elérni. Egy esetlegesen pozitív kimenetelű népszavazás olajat önthet a lángoló orosz-grúz kapcsolatokra, tekintve hogy Grúzia megszállt területnek tekinti Dél-Oszétiát, miközben Moszkva nemsokkal ezelőtt jelentős kedvezményeket nyújtott Csinvalinak.

„Egyetért-e Ön Észak- és Dél-Oszétia egyesülésével az Oroszországi Föderáció kötelékében?”

A népszavazás kezdeményezőinek terve szerint a dél-oszét állampolgároknak erre a kérdésre kellene felelniük azon a referendumon, amely megrendezését az Egységes Oszétia párt nemrégiben kérvényezte a jelenlegi dél-oszét államfőtől, Leonyid Tibilovtól. Terveik szerint a népszavazást egybe lehetne kötni az idén nyáron tartandó parlamenti választásokkal.

Gondban a brazil államfő

A vártnál is magasabb infláció szavazatokat vehet el a 2014-es újraválasztására készülő Dilma Rouseff brazil elnöktől.

Az Economist „Americas view” című blogjának egyik múlt heti bejegyzésében hívta fel a figyelmet az infláció károsan magas mértékére Brazíliában. Miután 2013 egyébként sem a brazil gazdaság éve volt – a nemzeti fizetőeszköz jelentősen gyengült a dollárhoz képest, a gazdaság egyik húzóágazatának számító autóipar eladásai egy évtized óta először estek vissza, az amerikai dollár „menekülése” az országból pedig megdöntötte 2002-es rekordját –, decemberben 0,92 százalékos inflációt mértek, ami megdöntötte a havi árszint-emelkedés tízéves rekordját. Ezzel az elmúlt év inflációja 5,91 százalékra kúszott fel, jóval a piaci várakozások fölé.

Ezek a leggyűlöltebb vállalatok

A 24/7 Wall St. idén is összeállította az Egyesült Államok leggyűlöltebb vállalatainak top tízes listáját, az előző év teljesítménye alapján – írja a Huffington Post.

A lista élén a McDonald’s, az Abercrombie & Fitch divatcég és az Electronic Arts szoftvervállalat áll, de helyet kapott még a Sears Holding, a Walmart, a Lululemon és a JCPenney kiskereskedelmi láncok, a Dish Network kábelszolgáltató, a JPMorgan Chase pénzügyi holding, valamint a BlackBerry mobiltelefon-gyártó vállalat. Az első helyezett McDonald’s éttermeiben több százezer olyan alkalmazott dolgozik, aki csupán a minimálbért épphogy meghaladó fizetést kap. A vállalat a fogyasztói elégedettséget mérő listákon, az éttermek között az utolsó helyen végzett, ráadásul a tavalyi év harmadik negyedévében a globális szintű bevételei csupán 0,9%-kal növekedtek.