Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A Budapest-Belgrád vasútvonal átépítésének céljából kezdett együttműködést Kína, Magyarország és Szerbia, erről állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök Li Ko-csiang kínai és Ivica Dacic szerb kormányfővel, a Bukarestben zajló Kelet-Közép-Európa (KKE) – Kína csúcstalálkozón.
Kína a tavalyi KKE-Kína csúcstalálkozón, Varsóban jelentette be, hogy tízmilliárd dolláros alapot hoz létre a kelet-közép-európai térség infrastrukturális fejlesztésére. Ezt követően a MÁV és a Szerbiai Vasutak vezérigazgatója májusban szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy kétvágányú, végig villamosított, óránként 160 kilométeres maximális sebességet lehetővé tevő vasúti pályát építenek ki a két főváros között. Ami azért is lenne nagyon fontos, mert így a kb. 400 kilométeres táv menetideje a jelenlegi hét-nyolcról három óra alá csökkenne. A két főváros között közlekedő vonatok állapota nagyon rossz, és gyakoriak a késések is. A vágányok felújításának gondolata nem új keletű, hiszen 1992-ben is felmerült már, hogy fel kellene újítani őket. Ez azonban a Jugoszlávia széthullását követő háborúk és a Szerbiát érintő nemzetközi embargó miatt nem történt meg akkor.
A belgrádi kínai követség munkatársai vették elő újra a vasút felújításának ügyét és keresték meg Milutin Mrkonjic közlekedési minisztert, hogy készek lennének finanszírozni a vasútvonal felújítását. A kezdeményezésről a magyar vezetők a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság december végi ülésén értesültek, ekkor állapodtak meg abban, hogy elkezdik a tervek kidolgozását, és megvizsgálják, hogy ehhez milyen módon lehet igénybe venni a 10 milliárd dolláros közép-európai fejlesztési alapot. A szerbek nagyon körültekintően készültek a bukaresti tárgyalásokra a kínai féllel. Ivica Dacic miniszterelnök meghívta a kínai miniszterelnököt, hogy 2014-ben adja át azt a belgrádi hidat, amelyet kínai cégek építettek. Illetve lobbizott azért is, hogy jövőre a csúcstalálkozót Szerbiában rendezhessék meg. Dacic a közös projectet történelmi jelentőségűnek nevezte, mely tovább segítheti Szerbia Európai Uniós integrációját és Magyarországgal való kereskedelmi kapcsolatát is.
Az Orbán Viktor vezette magyar küldöttségben többek közt Matolcsi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, a magyar-kínai kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos vett részt és tárgyalt a vasút fejlesztés ügyéről. A magyar miniszterelnök szerint Közép-Európa a jövőben az európai gazdasági növekedés motorjává válhat, ezért a térség gazdasági potenciáljának kihasználásához infrastrukturális beruházásokra van szükség. Orbán Viktor úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy ez a megegyezés egy „győztes-győztes-győztes-győztes” megállapodás, mivel ezzel nem csak Szerbia, Magyarország, hanem Kína és az Európai Unió is nyer. Hiszen a jobb infrastruktúra segítségével a két ország közötti kereskedelem is fellendülhet és a piaci nyitás mindenki számára kedvező lehet. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ezt a jövőbeni kulcsfontosságú fejlesztést az eurózóna mostani helyzetében nem tudja finanszírozni!
A három ország a jövőben munkacsoportot fog létrehozni, hogy elkezdődhessen az együttműködés a vasúti áru- és személyszállítás felgyorsítása érdekében. A megvalósít- hatósági tanulmány előreláthatólag háromnegyed év alatt készülhet el, utána következhet csak a konkrét tervezés, kisajátítás, kivitelezés folyamata. A két ország közötti 374 kilométeres vasútvonalból 40 kilométernyit a szerb fél felújított, így még 334 kilométernyi szakasz korszerűsítésére van szükség. A tervezett felújítás 2,9–3 milliárd dollárba kerül. A bukaresti tanácskozást követően az országok megállapodtak abban, hogy minden évben lesz KKE–Kína miniszterelnöki csúcstalálkozó, és ezzel párhuzamosan üzleti fórumot is tartanak. Valamint kijelentették, hogy a résztvevők a továbbiakban is támogatják a Kínába történő árukivitelt.
Kína vs Brüsszel
A kínaiak érdeklődése a régióban egyértelműen olyan nagy infrastrukturális beruházások felé irányul, mint a vasutak,az útépítések és az energetika. A jelenlegi konstrukcióban a 10,5 milliárd dollárt olyan projekteknek hiteleznék az ázsiaiak, amelyeknek fő kivitelezője kínai cég. Tehát a befektetett pénz nagy részét így visszaforgatnák Kínába.
A bukaresti KKE-Kína csúcstalálkozót romániai lapértesülések szerint nem nézték jó szemmel Brüsszelben. Az Európai Bizottság arra figyelmeztette a résztvevő tagországokat, hogy az EU-Kína stratégiai megállapodások kereteit semmiképpen sem lépjék túl. Brüsszel félelme az lehet, hogy Peking a KKE segítségével hátulról, őket megkerülve próbál betörni az európai piacra.
Nagy Orsolya
