Dánia benyújtotta igényét az Északi-sarkra

Dánia és Grönland benyújtotta igényét a vitatott hovatartozású kontinentális talapzatra, amely rengeteg ásványkincset és energiaforrást rejthet – írja a The Copenhagen Post.

Koppenhága benyújtotta a Nemzetközi Tengerfenék Hatóságnak az igényét, amely a – Dánia szerint – Grönlandhoz tartozó kontinentális talapzatra vonatkozik. Az ENSZ Tengerjogi Egyezménye alapján minden parti államnak joga van legalább 200 tengeri mérföldig az ún. különleges gazdasági övezetre, ami a talapzatot is magában foglalja. (Ez bizonyos feltételek esetén további 150 tengeri mérfölddel meghosszabbítható.)

Az északi sarki kontinentális talapzatért több állam is benyújtotta igényét, mivel közelít a 2014-es határidő. Dánia mellett például Oroszország is igényli az ún. Lomonoszov-hátságot, ami azért is jelentős, mivel kutatások szerint az Arktisz területén a Föld megmaradt kőolaj- és gázkészleteinek 20-30 százaléka található. A rengeteg átfedő követelés miatt valószínű, hogy ítélet csak a bizonyítékok kiértékelése után születhet, így egészen 2019-ig tisztázatlan maradhat a talapzat hovatartozása.

Habár a követelést Dánia nyújtotta be, nem tudni mennyire bonyolítaná a helyzetet, ha időközben Grönland függetlenné válna. Dánia viszonya az Arktiszhoz – hasonlóan az EU-hoz – ambivalens, hiszen egyfelől a környezetvédelmi szempontoknak is igyekszik elsőbbséget adni, másrészt az energiabiztonság tekintetében komoly előnyökkel járna a területen található bőséges források kiaknázása. Az energiaforrásokon kívül a visszahúzódó jég miatt kialakuló új kereskedelmi útvonalak is fontossá teszik az Északi-sarkot.