Kuvait nem egy „turisztikai Eldorádó”

Christine Lagadre, az IMF (International Monetary Fund, Nemzetközi Valutaalap) francia nemzetiségű vezérigazgatója nemrég Kuvaitba utazott, ahol többek között előadást tartott a Kuvait Egyetem diákjainak. Beszédében kihangsúlyozta a nők jelentős gazdasági szerepét, amelyre a Közel-Kelet országainak is figyelniük kell, valamint beszélt Görögországról, az EU-ról, továbbá az IMF jövőjéről is.

A Kuvait Egyetemen adott elő múlt vasárnap Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója. Rövid előadását az oktatás fontosságának kihangsúlyozásával kezdte, hiszen szerinte egy erős gazdasághoz, illetve a gazdasági és pénzügyi stabilitáshoz az oktatás a kulcs; ezért annak mindenkinek kell szólnia és befogadónak kell lennie. A friss diplomásoknak pedig vállalniuk kell a kockázatot, és a közszférából ki kell tekinteni a privát szektorba, hiszen az a megfelelő ugródeszka egy professzionális és diverz karrierhez. 

A MENA (Middle East and North Africa; Közel-Kelet és Észak-Afrika) országokban kiugróan aránytalan a nemek eloszlása a munkaerőpiacon (háromszoros a különbség), amin sürgősen változtatni kell, hiszen szerinte ha ez a különbség kétszeresre csökken, egy évtized alatt egy trillió dollárral nő a teljesítmény.

Lagarde a Kuvait és EU közötti befektetésekről is beszélt, amelyek a hatvanas évekre nyúlnak vissza. Jelenleg egyenlőtlenek a befektetések, hiszen nagyrészt a kuvaiti tőke érkezik csak Európába, aminek az oka, hogy az európai mérleg deficiten áll, Kuvait viszont stabil GDP-növekedést tudhat magáénak, amely képessé teszi külföldi befektetésekre. 

Az olaj, amely Kuvaitban található, egy olyan rendkívüli ajándék és forrás, amelyet az országnak a lehető legokosabban és legteljesebben kell kiaknáznia, így érdemes megteremteni a megfelelő infrastruktúrát és különböző petrolkémiai iparágakba is fektetni. Az olajüzlet csak olajüzlettel váltható fel, hiszen mint Lagarde fogalmazott, Kuvait nem egy „turisztikai Eldorádó”, ugyanakkor kell, hogy a döntéshozók alternatívákon is gondolkodjanak, hiszen a forrás el fog apadni.

A hallgatóság egyik tagja az IMF Görögország-politikájáról kérdezte Lagarde-ot, illetve arról, hogy ki a felelős a jelenlegi görögországi helyzetért, hiszen az ország hat éve recesszióban van, a munkanélküliség 27%-os, a fiatalok közötti munkanélküliség 57%-os, és szerinte az IMF-csomag nélkül sokkal kisebb lenne a gond az országban. 

Lagarde szerint az IMF azon kevés szervezet közé tartozik, amelyek hajlandóak elismerni, ha hibáztak. Görögország esetében viszont ez volt az egyetlen alternatíva, így akkor is ezzel a csomaggal jöttek volna elő, ha a körülmények valamelyest eltérőek lettek volna. A csomag mindenkinek nehéz volt.

Általánosságban az IMF-ről negatív kép alakul ki az emberekben és kétkedéssel fogadják politikájukat, hiszen mire egy ország oda jut, hogy az IMF-től kérjen segítséget, addigra már igen nagy gondba került. Azokat a megszorításokat pedig, amiket a kormányok képtelenek voltak bevezetni, az IMF-nek kell meghoznia. Ezért is fontos, hogy a szervezet különböző csatornákon keresztül eljusson az emberekhez és kommunikáljon velük, megértetve azt, hogy adott ország a jövőben miért nem tudja már fenntartani azt a jólétet, amely eddig jellemezte.

Az IMF jövőjéről a vezérigazgató annyit mondott, hogy folytatják eddig megkezdett munkájukat, amelyet a gazdasági és pénzügyi stabilitás elérésének és megtartásának szenteltek, ugyanakkor komolyabb felügyeleti szerepet is vállalnak majd, amely igazodik a gazdasági változásokhoz, hiszen az IMF egyik pozitívuma, hogy képes igazodni és meghallgatni a tagországokat.