A hónap végéig eldőlhet a MOL partnerének sorsa

Az Ina sorsáról múlt pénteken egyeztettek a fő részvényesek, azaz a horvát állam és a magyar olajtársaság képviselői. A sikeresnek aligha nevezhető tárgyalásokat követően a MOL még aznap este megszellőztette a horvát partnerében birtokolt részvényei értékesítését. Zoran Milanović – nyilván tekintettel országa anyagi helyzetére – akkor veszélyes kalandnak minősítette a részvénycsomagok esetleges visszavásárlását, ám egyúttal azt is kizárta, hogy a magyarok eladási szándéka csak a nyomásgyakorlás eszköze volna.

A mosolydiplomácia bevetése ellenére ma már aligha kétséges, hogy kicsit sem közeledtek a MOL és a horvát állam álláspontjai a múlt pénteken tartott egyeztetések során. Úgy fest a horvát olajtársaság irányítási jogkörei felett folytatott vita lehetetlenné teszi a két főrészvényes megegyezését. Ennek legfőbb bizonyítéka pedig épp a MOL – még a tárgyalások napján tett – bejelentése lehet.

Zoran Milanović kormányát nehéz helyzetben érte utol az Ina részvényeinek esetleges visszavásárlási lehetősége, hiszen az Európai Unió 28. tagállama most már köztudottan rossz anyagi helyzetben van. Olyannyira, hogy pénzügyminisztere a közelmúltban egy újabb IMF-hitel szükségességét sem zárta ki. Ennek fényében viszont a horvát kabinet első embere még ellenzéki vezetőként vélhetően hiába kampányolt a stratégiai olajtársaság részvényeinek visszaszerzési szándékával. Most már miniszterelnökként sem valószínű, hogy megteheti ezt a lépést.

A fentiek tükrében Milanović reakciója a MOL kinyilatkoztatására első lépésben nem is lehetett más, minthogy az Ina részvényeinek esetleges visszavásárlását olyan kalandnak nevezze, amelybe – jelen helyzetben – a horvát kabinetnek nem áll jogában belevágni. Annak ellenére sem, hogy mind Zoran Milanović, mind pedig a magyar olajtársasággal szemben „seregeit” vezető gazdasági minisztere, Ivan Vrdoljak is hangsúlyozta; a MOL vezetésének korábbi kijelentései ellenére is él Horvátország elővásárlási joga.

A miniszterelnök szerint nem trükk a MOL eladási szándéka

Bár a hétvégén több gazdasági szakember, illetve ellenzéki politikus is felvetette annak a lehetőségét, hogy a magyar olajtársaság csak tárgyalási pozícióit kívánja erősíteni az eladási szándék ily hangsúlyos kinyilatkoztatásával, Zoran Milanović kizárta ezt az opciót. A horvát kormányfő véleményét azzal támasztotta alá, hogy igen komoly értékek forognak kockán. Így aligha elképzelhető, hogy a MOL csak a trükk kedvéért olyan lépésre szánná el magát, amellyel saját részvényei is vesztenének értékükből.

A gazdasági miniszter szerint a hónap végéig dönt a kormány

Ivan Vrdoljak szerint a hónap végéig eldőlhet, hogy a horvát kormányfő első reakciója ellenére Zágráb megkockáztatja-e a részvénycsomagok visszavásárlását. Horvátország gazdasági minisztere egyik a témát érintő nyilatkozatában kiemelte, hogy ő személy szerint örülne, ha a délszláv állam képes lenne újfent saját szárnyai alá terelni a stratégiailag is igen fontos olajvállalatot, de mint hangsúlyozta; azt semmiképpen sem fogja hagyni, hogy a csatározások során az Ina regionális pozíciói csorbát szenvedjenek. Horvátország stratégiai érdekei ugyanis ezt a fajta stabilitást mindenképpen megkívánják.

A fentiek mellett tulajdonképpen a megegyezés lehetőségét sem zárta ki, hiszen a sajtóban már egyébként is keringő pletykákat megerősítve Vrdoljak elismerte, hogy Zágráb egy új vállalatirányítási modell tervezetét postázta Budapestre. Ez utóbbival kapcsolatban pedig a tárcavezető megjegyezte; a MOL vezetése ígéretet tett a horvát elképzelések mielőbbi áttanulmányozására.

A sajtóhírek szerint a fentiek egyébként azt fednék, hogy több vezérigazgatói pozíciót megszűntetve gyakorlatilag fele-fele arányban foglalnák el a horvátok, illetve a MOL képviselői az Ina döntéshozó szerveinek székeit. A döntéshozatal konszenzusos lenne, ám a magyar fél nagyobb részvénycsomagját elismerve, továbbra is Budapest jelölhetné ki a horvát olajtársaság elnök-vezérigazgatójának személyét.

Új, elsősorban keletről érkező befektetőkről is pusmognak

A fent látható opciókon kívül több horvát elemző is számol azzal, hogy a MOL helyére új befektető érkezne a zágrábi székhelyű olajtársasághoz. Davor Štern korábbi gazdasági miniszter szerint számolni lehet az oroszok, a kínaiak, a kazahok vagy akár az azeriek balkáni térnyerésével is. A korábban egyébként az Ina-ban is több vezető pozíciót betöltő Štern helyeselte a horvát kabinetnek a MOL-lal szembeni kemény fellépését, s egyúttal azt is kifejtette, hogy amennyiben a felek képtelenek mindenki számára elfogadható megoldást találni, akkor tényleg jobb lesz a szétválás.

Amivel eddig nem számoltak

Ma a legtöbb gazdasági szakember kizárja annak a lehetőségét, hogy súlyos pénzügyi terheivel együtt a horvát állam valóban meg merné kockáztatni az Ina részvényeinek visszavásárlását. Mondván a MOL által birtokolt részvénypakett jelenlegi értéke több milliárd Euró is lehet. Azt azonban semmiképpen sem szabad kihagyni a számításból, hogy magas, az ötven százalékhoz közeli tulajdonhányada révén mind Zágráb (44,84 százalék), mind pedig a MOL (49,1 százalék) választhatná azt – a nem túl barátságos – lehetőséget is, hogy egy kisebb részvénycsomag felvásárlásával abszolút többségre tegyen szert. Így lezárva a most már tényleg parttalannak tűnő vitát. Igaz, a magyar olajtársaság korábban már végrehajtott egy ehhez hasonló kísérletet, ám akkor a MOL vezérkara nem járt sikerrel.

Mátraházi Tibor