Oroszország és Japán között hamarosan békeszerződés születhet

Az orosz és a japán vezetés még a szeptemberi G20 találkozón döntött arról, hogy lépéseket fognak tenni több évtizede fennálló területi vitájuk megoldása érdekében. A tárgyalásokra pénteken került sor Tokióban, ahol a két ország vezetői a további együttműködés mellett döntöttek. A konfliktus alapja egy második világháború alatt, a szovjet csapatok által annektált szigetcsoport, amely felett az orosz fennhatóságot Japán a mai napig nem ismeri el.

A vitatott terület ötvenhat kisebb szigetből áll és egyfajta tengeri határvonalként húzódik Oroszország és Japán között. A második világháborús hadművelettől kezdve a szovjet, majd a későbbi orosz adminisztráció szerves részét képezte és képezi jelenleg is. Japán azonban úgy véli, hogy legalább a hozzá közel eső négy sziget hozzá tartozik. Ezek Iturup, Kunashir, Shikotan és Habomai. Ezekre, mint északi területeire hivatkozik, míg Oroszország saját, déli területeiként kezeli őket.

A szigetek hovatartozása olyan fontos mindkét országnak, hogy emiatt nem írtak még alá egymással második világháborút lezáró békeszerződést 1945 óta. A helyzetet nehezíti az 1951-es San Francisco-i békeszerződés, amelynek értelmében Japán semmiféle igényt nem támaszthatna erre a területre. Ennek jogi vetületét úgy próbálja kiküszöbölni Tokió, hogy egyszerűen nem tekinti ezeket a részeket a Kuril-szigetekhez tartozóknak. Ráadásul nemcsak a politikai vezetés, hanem a közvélemény is erősen kiáll saját országa álláspontja mellett mindkét államban. Az orosz népesség 89 százaléka ellenzi a terület visszaszolgáltatását, míg Japánnak külön nemzeti ünnepe is van- minden évben február 7-én az egész nemzet az északi területeket ünnepli.

A terület visszaszolgáltatása azért is problémás lenne, mert azt már nagyon sok olyan nemzetiség lakja, melyeknek erős az orosz nyelvi, vallási és kulturális kötődése- többek között például ukránok, belaruszok, és természetesen oroszok. A legjelentősebb vallás is az orthodox kereszténység, utána pedig az iszlám.

A 68 évnyi konfliktus alatt az idei év volt talán a legjelentősebb a tárgyalások szempontjából. A rendszerváltás előtt gyakorlatilag csak jelképes lépések történtek a helyzet megoldására, és azután is csak kis mértékben gyorsult fel a folyamat. 2008-ban rövid időre megakadtak a tárgyalások, amikor is a tokiói vezetés olyan tantervet adott ki, melyben a Kuril-szigetek felett japán fennhatóságot ismernek el. Az orosz külügyminisztérium ekkor nyilatkozatot adott ki, melyben felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen lépések kifejezetten rossz hatással lehetnek a két ország közötti gazdasági és diplomáciai kapcsolatokra.

Igazi fordulópontot a 2012-ben hivatalba lépő Shinzo Abe japán miniszterelnök hozott, aki rögtön felvette a kapcsolatot az orosz vezetéssel. Ő is úgy gondolja ugyanis, hogy a térség alapvető stabilitásához szükség van valamiféle kompromisszumra. 2013-ban már ez volt a negyedik találkozó Japán és Oroszország diplomáciai képviselői között, külpolitikájuk egyik prioritása lett a békés rendezés.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint most alapvetően egy nyugodt tárgyalás-sorozatra fognak törekedni Japánnal, aminek a célja egy konstruktív folyamat elindítása. Érzelmek nélkül szeretnék kezelni a helyzetet a nyilvánosság figyelembe vétele nélkül, ugyanis szerintük végül csak ez vezethet eredményre.