Rövidtávon az időjárás csillapíthatja a menekültáradatot

Határozott intézkedéseket szorgalmaztak pénteken az Európai Tanács tagjai a Földközi-tengeren keresztül Európába tartó menekültek életének megóvása érdekében. A vezetők e célból rövid távú operatív döntések meghozatalára készülnek a decemberi uniós csúcson.

Az EU-tagállamok vezetői pénteken felkérték a nemrég megalakított munkacsoportot, hogy a decemberi uniós csúcsot megelőzően operatív lépéseket javasoljon a Földközi-tengeren át Európába irányuló menekültáradat hatékonyabb kezelésére.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke szerint a szakértőknek munkájuk során három fő szempontra kell tekintettel lenniük: a megelőzésre, a menekültek életének védelmére és a menekülthullámnak leginkább kitett déli tagállamokkal szembeni szolidaritásra.

Az állam- és kormányfők csúcson elfogadott közleménye határozott intézkedést sürget annak érdekében, hogy elkerüljék a múltkori lampedusai tragédiához hasonló esetek megismétlődését, amikor több száz észak-afrikai menekült veszett a tengerbe. „Európa egészét sokkolta a lampedusai tragédia. Határozott lépéseket kell tennünk azért, hogy ez ne forduljon elő még egyszer” – szögezte le a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón az Európai Tanács elnöke.

Az olasz parti őrség az uniós külső határőrizeti ügynökséggel karöltve péntekre virradóra hat különböző akció során összesen 700 észak-afrikai menekültet mentett ki a tengerből. Az Európai Tanács tagjai ülésükön a Frontex földközi-tengeri missziójának a megerősítésére szólítottak fel. Egyúttal emlékeztettek rá, hogy az új európai határellenőrzési rendszer (EUROSUR) kulcsszerepet játszik majd a Földközi-tengeren hánykolódó hajók és csónakok felkutatásában és emberéletek megmentésében.

José Manuel Barroso bizottsági elnök szerint négy területen kell fokozni az erőfeszítéseket. Először is hathatósabb lépéseket kell tenni a menekültek felkutatására és megmentésére. Másodszor, segítséget kell nyújtani a menekülthullámnak leginkább kitett déli tagállamoknak. Harmadszor: keresni és javítani kell az együttműködést a származási országokkal (uniós források megjegyzik, hogy Líbiában politikai káosz van, ami alaposan megnehezíti a megelőzést). Végül pedig fokozni kell a harcot a szervezett bűnözés és az embercsempészet ellen.

A munkacsoportnak tehát decemberben kell javaslatokat tennie operatív lépésekre az említett négy területen. Ez várakozások szerint magába foglalhatja a Frontex rendelkezésére álló anyagi és pénzügyi eszközök növelését. EU-források ugyanakkor óvnak a túlzott várakozásoktól a tekintetben, hogy gyorsan látványos eredményeket lehetne elérni e komplex kérdésben.

Először is a kibocsátó országok legtöbbjében uralkodó kaotikus helyzetre csak kevés hatása van az EU-nak, pedig erre mindenképpen szükség lenne a menekültek sanyarú sorsából hasznot húzó bűnözők elfogása és elrettentése érdekében. Olyan esetről is tudomásuk van európai illetékeseknek, amikor egy észak-afrikai ország rendőre kormányozta az egyik menekültekkel megrakott tákolmányt.

Az általános politikai és gazdasági helyzet sem kedvez a partot érő menekültek más, közvetlenül nem érintett tagállamok által történő befogadásához. Az EU belügyi biztosa a közelmúltban visszatérően arra sürgette a tagállamokat, hogy menekültek befogadásával tehermentesítsék Olaszországot és Máltát, a két leginkább kitett országot. Mások ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy Németország, Svédország, Belgium és Hollandia már eddig is rengeteg menekültet vett át.

Úgy tűnik, hogy egyesek, ha nem is a csodában, de legalább a természet erőiben bíznak. „Tudom, hogy nagyon cinikusan hangzik, de a leginkább abban bízhatunk, hogy az idő rosszra fordulásával a tengeren átkelni kívánók száma is csökkenni fog” – vélekedett egy nevének elhallgatását kérő uniós forrás.

Az állam- és kormányfők mindenesetre megállapodtak, hogy a 2014 júniusi csúcstalálkozón szélesebb kontextusban és hosszabb távú politikai perspektívában is visszatérnek a menekültek és a migráció témájára, amikor stratégiai iránymutatásokat fogadnak majd el a további jogalkotást és operatív tervezést illetően.

Orbán: csak a politikai menekülteket kellene befogadni

A magyar miniszterelnök szerint a kérdés megvitatásakor eredményesen sikerült a közép-európai szempontokat is érvényesíteni. Utalt arra, hogy az elmúlt negyedév statisztikái szerint például Málta és Svédország mellett Magyarországon nyújtották be a legtöbb befogadási kérelmet. („Lakosság-arányosan pedig egyenesen dobogósak vagyunk” – tette hozzá.)

Orbán elismerte, hogy a kérdés körültekintő kezelést igényel, de az alapkérdést tekintve szerinte egyszerű a képlet: akit közvetlen életveszély fenyeget és nyilvánvalóan politikai menekültnek tekinthető, azt be kell fogadni. Mindenki mást emberséges módon, de vissza kell telepíteni oda, ahonnan elindult. „Nem engedhetjük meg, hogy olyan országgá váljunk, amelyet ellepnek a jobb megélhetés reményében érkező menekültek” – húzta alá a magyar miniszterelnök

Az EU-ukrán társulási és szabadkereskedelmi megállapodá

A vezetők a menekültkérdés mellett pénteken röviden a november 29-30-án esedékes vilniusi keleti partnerségi csúcs előkészítéséről is szót váltottak.

Az Európai Bizottság elnöke az ülést követően úgy vélte, hogy a vilniusi csúcs potenciálisan egy tényleges történelmi eseménnyé válhat. Emlékeztetett rá, hogy Ukrajnával a tervek szerint aláírhatják a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást. Herman van Rompuy ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy ennek előfeltétele, hogy megnyugtató megoldástt találjanak a bebörtönzött Julija Timosenko korábbbi ukrán kormányfő problémájára.

A vezetők hangsúlyozták, hogy Moldovával és Grúziával az ukránnal hasonló tartalmú megállapodás parafálása a cél, míg a megállapodások végleges aláírása jövő ősszel várható.

Orbán Viktor magyar kormányfő utóbb úgy nyilatkozott, hogy szerinte „biztosra vehető a (társulási és szabadkereskedelmi szerződés) aláírása novemberben Vilniusban. Ennek szorgalmazásával szavai szerint a magyar vélemény „egybeesett a többségi állásponttal”.