Kínai autópálya Erdélyben?

Kínai cég érdeklődik a félbe hagyott észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Gyalu közötti szakaszának megépítése iránt – írja a Krónika.

Dan Şova illetékes tárca nélküli miniszter kedden, Pekingben találkozott a China Communications Construction Company vezetőivel, a megbeszélések során pedig kiderült, hogy a kínai cég azért érdeklődik az érintett szakasz iránt, mert az a tervezett Torda–Szászsebes autópálya révén összeköttetésben lesz majd a IV-es számú páneurópai folyosóval, azaz az építés alatt álló dél-erdélyi autópályával.

Dan Şova egy kínai-román üzleti fórumon vett részt a távol-keleti ország fővárosában, a találkozón a kínai gazdasági minisztérium európai befektetésekért felelős osztályának, valamint számos jelentős kínai távközlési, infrastruktúrafejlesztő, építési és energetikai cég vezetője is jelen volt.

Amint arról beszámoltunk, korábban egy spanyol befektetői csoport is jelezte érdeklődését az észak-erdélyi sztráda építkezési munkálatai iránt, továbbá az MPP Kolozs megyei szervezete is jelezte, hogy közvetítenek egy olyan japán beruházó és a romániai hatóságok között, amely akár egymilliárd eurót is hajlandó lenne befektetni az észak-erdélyi sztrádába, őket a korábbi bejelentések értelmében a Marosvásárhely–Bors-szakasz érdekli, amelyből eddig 52 kilométer készült el, és további 203 van hátra. Ezen az útszakaszon összesen négy munkapont van, ráadásul Berettyószéplaknál a korábbi sztrádaépítő Bechtel vállalat a munkálatok mintegy ötven százalékát már elvégezte.

Mint ismeretes, a kormány júniusban bontotta fel az amerikai Bechtel céggel az észak-erdélyi autópálya megépítésére 2003-ban megkötött szerződést. A versenytárgyalás nélkül megkötött, az Európai Unió által is bírált szerződés alapján a 415 kilométeres sztráda megépítését eredetileg 2,2 milliárd euróért vállalta az amerikai óriáscég. Költségvetési források híján azonban az építkezés nem haladt, a felhalmozott adósságokért pedig a Bechtel késedelmi kamatot és kártérítést követelt.

Tíz év alatt mindössze 52 kilométernyi szakaszt adtak át a forgalomnak, időközben azonban a román állam 1,4 milliárd eurót fizetett a Bechtelnek. Miközben az eredeti szerződés alapján az amerikai vállalatnak 2,2 milliárd eurórért kellett volna megépítenie a Bors–Brassó-sztrádát, a 2005-ben eszközölt módosítás nyomán az összeg már 10 milliárd euróra ugrott.

A projekt a szerződés felbontása után újabb botrány középpontjába került, Dan Şova állítása szerint ugyanis azért nem lehet a Bechtellel 2003-ban aláírt eredeti szerződést nyilvánosságra hozni, mert az egyszerűen eltűnt a minisztériumból. Şova ezért ismeretlen tettes ellen ügyészségi feljelentést tett, egyes feltételezések szerint ugyanakkor a jelenlegi, szociáldemokrata vezetésű kormány így próbálja megvédeni a szintén szociáldemokrata Adrian Năstasét, aki 2003-ban, a szerződés aláírásának idején állt a kormány élén.

A China Communications Construction Company 2005-ben jött létre két jelentős cég, a kikötői infrastruktúrafejlesztéssel foglalkozó China Harbour Engineering Company Group és az út- és hídépítéssel foglalkozó China Road and Bridge Group egyesítése nyomán. Az állami tulajdonban álló cég Kína legnagyobb kikötői infrastruktúrafejlesztő vállalata, és szintén a legnagyobb állami kézben levő infrastruktúrafejlesztő cég, amelyet a hongkongi tőzsdén jegyeznek.

A közel 95 ezer alkalmazottat foglalkoztató, többek között a San Francisco-i öböl fölött átívelő új híd megépítésében is közreműködő cég tőkepiaci értéke 12,86 milliárd dollár. Készpénztartalékai 14,72, adósságai 23,44 milliárd dollárra rúgnak. Forgalma a 2012-es adatok szerint 45 milliárd dollár volt, eszközeinek összértéke 69,6 milliárd dollár. A cég nyeresége 1,89 milliárd dollárra rúgott.

Kitekintő / Krónika.ro

Friss hírek

Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »