Ismét menekültek állnak az ausztrál választások középpontjában

Alig két héttel az esedékes ausztrál választások előtt az ellenzéki Tony Abbott bejelentette, hogy hatalomra kerülése esetén az általa vezetett jobboldali Liberális Párt szigorítani fog a jelenleg hatályos menekültügyi politikán. A többnyire csempészhajókon érkező illegális bevándorlók kérdése hosszú idők óta kulcsszerepet játszik az ausztráliai választások idején.

A szeptember 7-i választások nagy esélyese, az ellenzéki Tony Abbott múlt hét pénteken kilátásba helyezte, hogy megválasztása esetén annak a közel 30 ezer menekültnek, akinek menedékkérelme még nem került elbírálásra, nem letelepedési engedélyt, hanem ideiglenes vízumot biztosítanának abban az esetben, ha bizonyítható tényleges menekült-státuszuk. Az Abbott kezdeményezésére bevezetendő ideiglenes vízum három év után megújítható vagy hatályon kívül helyezhető a menekültstátus esetlegesen folytatódó fennállásától függően. További szigorításokat jelentene, hogy a vízumhoz jutó bevándorlókat a jóléti juttatásokért cserébe munkavállalásra köteleznék, az elutasított külföldiek pedig nem fellebbezhetnének a döntés ellen. Az ellenzéki vezér hangsúlyozta: „Ez a mi országunk, és mi határozzuk meg, ki jön ide. Ez volt az álláspontunk az előző koalíciós kormány idején, és ez lesz az álláspontunk bármely más jövőbeni koalíciós kormány fennállása során is.”

A menekültkérdés a viszonylag kisszámú illegális bevándorló ellenére is érzékeny téma Ausztráliában, nem meglepő tehát, hogy a választások két legesélyesebb jelöltje, a jelenlegi, a balközép Munkáspártot irányító miniszterelnök, Kevin Rudd, valamint a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a népszerűségi listát egy hajszálnyival vezető Tony Abbott is határozott fellépést sürget az ügyben. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának legutóbbi, 2012-es jelentése alapján Ausztrália ugyan mindössze 3%-kal részesül a világ összes menekült-letelepedési kérelméből, de az előző évhez képest az országban hozzávetőleg 36%-os növekedés volt tapasztalható. A 2011-ben beérkezett 11820 kérelemből egyébként 11510-et, a tavalyi 16110 darabból pedig 15790-et hagyott jóvá az ausztrál bevándorlási hivatal. A lakosság növekvő ellenérzését tovább fokozza, hogy a migránsok többsége képzetlen, az ausztráltól gyökeresen eltérő kultúrával rendelkezik, továbbá legnagyobbrészt a polgárháború sújtotta Afganisztánból (2012-ben 3079 jóváhagyott kérelem), Sri Lankáról (2345), Iránból (1839) és Pakisztánból (1512) érkezik tömött, élelem- és ivóvízhiánnyal küzdő halászhajókon, főként embercsempészek szervezésében. Bár néhány szakértő hangsúlyozza a bevándorlók gazdaságra és a külkapcsolatokra gyakorolt jótékony hatását, legtöbben attól tartanak, hogy az egyre szélesedő migránsréteg óriási gazdasági, társadalmi és környezeti terhet, valamint a túlnépesedés veszélyét rója az országra. Az egyébként híresen multikulturális állam másik problémája, hogy a menekültek legnagyobb hányada nem dolgozik, ráadásul saját kultúrájukat, sőt, egyes szélsőséges esetekben még jogrendszerük bizonyos részét is megtartva, az angol nyelvet alig, vagy egyáltalán nem ismerve, valójában cseppet sem kíván beilleszkedni a helyi lakosság életébe, a népesség körében komoly etnikai vitákat szülve ezzel.

Az ausztrál bevándorlási- és menekültpolitika nevében meghozott intézkedések az elmúlt években igen kacifántos utat jártak be. A túlzsúfolt menekülttáborok helyzetének megoldása, a határok védelme, továbbá a virágzó embercsempészet megfékezése érdekében a konzervatív John Howard miniszterelnök a „csendes-óceáni megoldás” elnevezésű program keretein belül 2001-ben – az ország történelmében elsőként – egy külföldi menekülttábor kapuit nyitotta meg. A Pápua Új-Guineában található manus-szigeti táborban uralkodó elégtelen körülmények, valamint maga az intézkedés súlyos emberi jogi vitákat váltott ki, és számos ellenzőbe ütközött. Így a Howardot 2007-ben váltó munkáspárti Kevin Rudd egyik legelső intézkedése volt a világszerte népszerűtlen tábor felszámolása, a menekültek ausztrál földre való visszadeportálásával együtt. A Ruddot követő, szintén munkáspárti Julia Gillard idején a menekültövezetek túlzsúfoltságának hatására ismét felütötte fejét az elégedetlenség, ami odáig fajult, hogy 2011 tavaszán lázadó menekültek felgyújtották a sydney-i és a karácsony-szigeti tábort. Így Gillard – Howardhoz hasonlóan – ismét a kiszervezés mellett döntött. Több állammal folytatott tárgyalás után a kormányzat előbb Malajziával kötött egyezséget, de emberi jogi szervezetek, valamint a deportálandó menekültek ügyvédeinek közbenjárására a tábort végül ismét a Manus-szigeten, valamint a szintén pápua új-guineai Nauru szigetén nyitották meg. Gillard ugyanakkor a nemzetiségek közötti egyre súlyosbodó viszályok megoldására is törekedett: létrehozta az úgynevezett Multikulturális Tanácsot, amely az etnikumok közti békés együttélés jegyében végzi tevékenységét.

A helyzet iróniáját jelzi, hogy az annak idején a pápua új-guineai táborok bezárásáról rendelkező Rudd a múlt hónapban ismét azt tervezte, hogy menekültekkel megrakodott hajókat küld a szigetállamba, ahol a bizonyítottan menekült státuszú bevándorlók letelepedhetnének. Ezt az ENSZ „aggasztónak” titulálta, jelezve, hogy az intézkedés ismét jelentős politikai, jogi és műveleti problémákat vetne fel. Tony Abbott pedig ellenvetésének hangot adva javasolta az ideiglenes vízum bevezetését. Annak ellenére, hogy mind a kormány, mind az ellenzék kiemelt fontosságúnak tartja az Ausztráliában honos multikulturalizmus fenntartását, mindkét fél tisztában van a jelenlegi helyzet tarthatatlanságával, így mindkettő a probléma hatékony megoldását sürgeti. A kérdés csak az, hogy a választások előtt melyik fél ígér a lakosság számára szimpatikusabb ötletet.

Csorba Renáta

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »