Melléfogott volna a milliárdos zseni?

Az augusztus 12-én közzétett Hyperloop-tervek egyáltalán nem találtak olyan kedvező fogadtatásra, mint azt azok kiötlője, a milliárdos Elon Musk valószínűleg remélte.

Elon Musk „Hyperloop” nevű tervezete az annak bejelentését követő hetekben megosztani látszik a laikus és szakértő közönséget. Míg a Universe Today űrkutatásra összpontosító tudományos-techikai hírportál fontos újításnak tartaná a futurisztikus tömegközlekedési eszköz megvalósísását, addig mások erős kétségeket táplálnak a projekttel kapcsolatban. A Guardian szerint az ambíciózus tervet a lakossági bizalmatlanság, a politikai ellenállás és az adminisztrációs akadékoskodás fogja bukásra ítélni, míg a Huffington Post újságíróját elsősorban a technikai megoldások kipróbálatlan volta és a finanszírozás pontatlan részletei késztetik tamáskodásra.

A Hyperloop (tükörfordításban: „Hiperhurok”) programja egy állandó közlekedési rendszer kialakítását célozza Kalifornia két ikonikus nagyvárosa, San Francisco és Los Angeles között, több forradalmi műszaki újítást egyesítve magában (a hivatalos leírás ezen a linken érhető el). Az elgondolás alapja egy csővezeték, melyen belül alacsony légsűrűségű vagy vákuum-közeli környezetben, kompressziós vagy mágnes-levitációs meghajtással hermetikusan zárt kocsik („kapszulák”) félpercenként követik egymást, mintegy 1220 km/óra sebességgel száguldva. A csővezeték mehet a föld alatt, avagy oszlopokon a föld felett – utóbbi esetben az energiaellátás talán teljes egészében megoldható lehetne a tetőn elhelyezett napelem-sorral, míg a környéken komoly fenyegetést jelentő földrengések ellen szeizmikus csillapítóelemekkel kell majd védekezni. A kapszulák egyenként 28 utas szállítására lesznek képesek, akik így a két város közötti, körülbelül 560 kilométeres távot nagyjából fél óra alatt tehetik meg. Az egyesek által naivnak mondott számítások szerint az egész rendszer maximum 7,5 milliárd dollárba fog kerülni, ami töredéke lenne a a nemrég elfogadott „nagysebességű” Los Angeles-San Fancisco vasútvonal költségeinek; ez a vonal a Hyperloop ígért teljesítményéhez képest sokkal lassabb lesz ugyan (az átlagsebessége 270 km/óra körül lesz), ám a javára szól, hogy műszaki és befektetési szempontból jelenleg biztonságosabbnak tűnik.

Az ötlet első ránézésre üres képzelgésnek tűnhet, ám a kitalálóját, Elon Muskot hiba volna hétköznapi holdkórosnak elkönyvelni. A dél-afrikai születésű programozó és üzletember a PayPal internetes kereskedelmi vállalat társalapítójaként szerezte első milliárdjait, s az azóta alapított cégei közül az egyik rendkívüli sikereket ér el az amerikai autópiacon környezetkímélő gépjárműveivel (Tesla Motors), a másik pedig az űrkutatás úttörőjének számít magángyártású űrhajóival (SpaceX). Bár a vállakozás sikerét nehezíti, hogy Musk saját tőke helyett külső szponzorok segítségével szeretné megvalósítani a Hyperloop-ot, valószínűleg így is érdemes lesz odafigyelni, hogyan alakul legújabb agyszüleményének sorsa.