„Meglepő, hogy Szlovéniát nem bántotta az S&P”

Meglepő, hogy Szlovéniát stabil kilátású, elsőrendű befektetői besorolásban hagyta a Standard & Poor’s – vélekedtek hétfői értékelésükben londoni pénzügyi elemzők

A nemzetközi hitelminősítő megerősítette Szlovénia hosszú és rövid lejáratú hazai és külső szuverén kötelezettségeinek „A mínusz/A-2” osztályzatát, amelyre változatlanul stabil kilátás érvényes.

A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői hétfői kommentárjukban közölték: várakozásuk az volt, hogy a Standard & Poor’s legalább a szlovén adósosztályzat kilátását leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontja.

Az RBS szakelemzői szerint a negatív kilátást indokolta volna, hogy késik a bankrendszer rossz kinnlevőségeinek átcsoportosítását célzó mechanizmus, és a szlovén költségvetés is „elcsúszott” az idei első fél évben.

Az RBS londoni közgazdászai kiemelték azt is, hogy az S&P szlovén besorolása négy fokozattal jobb, mint a Moody’s Investors Service által Szlovéniára érvényben tartott „Ba1”. Ez utóbbi már nem is befektetési ajánlású besorolás.

A Moody’s április végén vonta meg a befektetési ajánlású osztályzatot Szlovéniától, az addigi „Baa2”-ről két fokozattal – a köztes „Baa3” kihagyásával – a most érvényes „Ba1” szintre rontva a szlovén államkötvény-kötelezettségek besorolását. A hitelminősítő arra a véleményére hivatkozva minősítette le Szlovéniát, hogy markánsan romlik a szlovén kormány pénzügyi helyzete, amelyet várhatóan a bankrendszer kényszerű kisegítése is tovább terhel majd, és növekszik a valószínűsége annak, hogy az ország végül külső pénzügyi segítségre szorul.

Szlovénia kilátásairól más nagy londoni házak is meglehetősen komor értékeléseket adtak.

Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak legutóbbi előrejelzése szerint a legnagyobb valószínűséggel Szlovénia lesz a következő olyan eurógazdaság, amelynek külső pénzügyi segítségért kell folyamodnia.

A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – befektetőknek összeállított, nemrégiben Londonban ismertetett helyzetértékelése szerint Szlovénia most már ugyanolyan problémákkal küszködik, mint az euróövezeti periféria országai: gazdasága és bankjai az ingatlanpiaci árbuborék kipukkadásának következményeitől szenvednek, romlik a szlovén gazdaság versenyképessége, az államháztartás pedig „kicsúszott az ellenőrzés alól”.

A Commerzbank elemzői közölték: kétlik, hogy Szlovénia képes lesz egyedül gyógyírt találni problémáira, és azt valószínűsítik, hogy az ország az idei második fél évben külső pénzügyi segítséget kér.

Nemrégiben a harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is leminősítette Szlovéniát, „A mínusz”-ról egy fokozattal „BBB plusz”-ra rontva a hosszú futamidejű szlovén hazai és külső államadósság besorolását.

A „BBB” kategória is még befektetési ajánlású osztályzati sáv, de az elsőrendű „A” besorolási szintnél számottevően nagyobb adóskockázatokra hívja fel a befektetők figyelmét.

A Fitch Ratings a rontott szlovén osztályzatra is negatív kilátást hagyott érvényben.

A Moody’s „Ba1” szintű jelenlegi osztályzatánál azonban a Fitch rontott szlovén besorolása is még három fokozattal jobb.

A Fitch londoni elemzői a leminősítéshez fűzött indoklásukban közölték, hogy az idei évre és 2014 egészére is recessziót várnak a szlovén gazdaságban. A ház jelenlegi prognózisa szerint a szlovén hazai össztermék 2013-ban 2 százalékkal, jövőre 0,3 százalékkal esik vissza reálértéken.

A hitelminősítő előrejelzése szerint ebben a környezetben – a hivatalos célkitűzéssel ellentétben – nem csökken, hanem növekszik az idén a GDP-arányos szlovén államháztartási hiány. A Fitch azzal számol, hogy a deficit az idén a hazai össztermék 5 százalékára emelkedik a tavaly mért 4 százalékról, jóllehet a 2012 végén elfogadott költségvetési törvényben 2,8 százalékos deficitcél szerepel az idei évre.

mti

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »