ENSZ-program: Németország 99 iraki menekültet fogad be

Kedden megérkezett Hannoverbe az a 99 iraki menekült, aki az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által nyújtott különleges védelemre szorul. Az ENSZ-tagállamok belügyminiszterei kötelezettséget vállaltak az ügyben: 2014-re összesen 900 üldözött talál majd otthonra. A menekültügyi szervezetek azonban nagyobb teret követelnek.

Kedden két órakor landolt az Ankarából érkező, menekülteket szállító charterjárat a hannoveri repülőtéren. A háború elől menekülő irakiak számára az a pillanat, amikor a repülőgép kerekei a német kifutópályát súrolták, egy új, boldogabb élet kezdetét jelentette. Sokuk már régóta elhagyta otthonát, s törökországi táborokban élte mindennapjait.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 101 „különösen érzékenynek” nyilvánított iraki menekültet választott ki az útra, ám közülük kettő a rossz egészségi állapota miatt nem szállhatott fel a Hannover felé tartó járatra. A 99 menekült az ENSZ Áttelepítési Programjában vesz részt, többségük 18 év alatti, nyilatkozta a Német Szövetségi Belügyminisztérium.

A Német Belügyminisztérium 2011 végén állapodott meg a hároméves Áttelepítési Programról: 2014-ig évente 300, összesen 900 üldözöttnek nyújtanak majd otthont Németországban. Az első 200 afrikai menekült 2012 szeptemberében érkezett. Ők a Líbiában dúló polgárháború miatt döntöttek az útrakelés mellett. Egy hónappal később, 2012 októberében újabb menekültcsoport, 100 iraki telepedhetett le Németországban.

Világszerte 780.000 helyre lenne szükség

Hatalmas az igény a menekültek részéről: az ENSZ becslései szerint csak Törökországban jelenleg 14.000 iraki él. Törökország és Irak mintegy 350 km hosszú határon osztozik, mely a menekültek számára óriási jelentősségel bír. A zavargások egyre több irakit kényszerítenek országuk elhagyására. A nemrégiben bekövetkezett rajtaütésszerű támadások során több tucat ember vesztette életét Irakban. Így talán nem meglepő, hogy a menekültek száma folyamatosan nő. 

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága úgy véli, hogy a Törökországba menekülő irakiak száma 2013 decemberére több mint 24.000-re nőhet. Az elkövetkezendő három-öt évben világszerte mintegy 780.000 helyre lene szükség a letelepedők számára. Mégis évente csupán 80.000 bajbajutott talál magának új otthont. Az ENSZ adatai szerint összesen közel 45 millió üldözött bujkál a világon.

A menekültek közül nem mindenki jogosult az Áttelepítési Programban való részvételre. A Programban résztvevők között hét csoportot különböztetünk meg. A hét közül az egyik : a „különösen érzékenyek”. Ebbe a csoportba tartoznak például a kínzás áldozatai, a táborokban leginkább veszélyeztetett nők és azok, akik speciális orvosi kezelésre szorulnak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságaválasztja ki, hogy a csoportok közül melyik telepedhet le Németországban – mondta Norbert Troisen, az UNHCR menekültjogokért felelős berlini jogásza.

A menekülteket szétszórtan helyezik el az egyes tartományokban

A menekültek először egy Göttinger melletti ún. „határátlépési” táborban tartózkodnak két hétig, ahol kulturális eligazításban részesítik őket – mesélte Christoph Sander, a Német Szövetségi Menekültügyi  és Migrációs Hivatal (BAMF) szóvivője. Nyelvtanfolyamokon és ismeretterjesztő kurzusokon vesznek részt, melyek segítik őket a későbbi asszimilálódásban. A tanfolyamok után a férfiakat és a nőket elszórtan telepítik le az egyes tartományokban.

Az új otthonra lelt embereket nem hagyják magukra, a helyi bevándorlási tanácsadók bármilyen kérdésben szívesen segítenek nekik. A menekültek olyan általános problémákkal is bizalommal fordulhatnak a tanácsadókhoz, mint például: „Melyik iskolába járjon a gyermekem? Hogyan találok munkát?”

A szabályos menedékkérőkkel ellentétben, ha a menekültek nyújtanak be kérelmet – ami egyébként nem szükséges – nem kell olyan sokat várniuk az elfogadó válaszra, ugyanis a német tartózkodási törvény kimondja, hogy a menekültek felvételét azonnal vissza kell igazolni.

A Pro Asyl szimbolikus hozzájárulása az Áttelepítési Programhoz

Az ENSZ azt reméli, hogy a programot minél hamarabb kiszélesíthetik. Bár Troisen nem kívánt arról nyilatkozni, hogy a program fejlesztése milyen mértékeket öltene, sejtelmesen megjegyezte: „Mindenki induljon ki abból, hogy Németországban évente több mint 300 hely adott”. Bernd Mesovic, a Pro Asyl nevű menekültügyi szervezet vezérigazgató-helyettese egy bizonyos szimbolikus hozzájárulást emlegetett a társaságuk részéről. Ezt az állítást viszont a Német Szövetségi Belügyminisztérium nem kívánta kommentálni.

Mesovic meg van győződve arról, hogy 2014 után a program keretében áttelepített menekültek száma ugrásszerően megnő. Németország 2009 és 2010 között 2500 iraki menekültet fogadott be, ehhez hozzájön még az az 5000 szíriai, aki az elkövetkezendő hónapokban érkezik az országba. Tehát gyértelműen kimutatható, hogy 2013 első felére megduplázódott a menedékjogot kérők száma  a Német Szövetségi Köztársaságban.

Azonban Mesovic szerint felszínre kerülhet egy új probléma: Az Európai Unió már áttelepítési blokként emlegeti magát, s valamennyi államban próbálja ösztönözni a menekültek befogadását. Viszont, ha az országok népessége alapján vizsgálódunk megállapíthatjuk, hogy egy nagyobb ország lényegesen kevesebb menekültet fogad be, mint a kisebb népességűek. BAMF statisztikák szerint elsősorban Lengyelországot, Spanyolországot és Olaszországot érinti ez a probléma.