Rengeteg pénzt hozhat a büdzsének a CO2-kvóták csepegtetése

Második kísérletre átment az Európai Parlamenten szerdán az a javaslat, amelynek értelmében 900 millió tonna kibocsátási egységet visszatartanának és fokozatosan töltenének vissza a rendszerbe, növelve ezáltal a mélyponton lévő árakat.

Az Európai Parlament az áprilisi sikertelen próbálkozás után másodjára megszavazta szerdán az árverésre szánt kibocsátási egységek egy részének visszatartására vonatkozó, menetközben módosított bizottsági javaslatot. A szerdai szavazás eredményeként a parlamenti jelentéstevő felhatalmazást kapott a képviselőtestülettől az egyeztetések megkezdésére a Tanáccsal.

A plenáris ülésen elfogadott kompromisszumos javaslat értelmében 900 millió tonna kibocsátási egységet átmenetileg kivonnak a forgalomból és 2014-től kezdődően töltik majd vissza az európai emissziókereskedelmi rendszerbe (ETS-be). A művelet lefolytatására az Európai Bizottság lényegében szabadkezet kapna, ő döntené el, hogy mikor és mekkora mennyiséget vonna ki, illetve engedne vissza a piacra.

Az intézkedés célja, hogy az árverésre kerülő szennyező kvóták mennyiségének átmeneti csökkentése révén emelkedjenek az árak, amelyek az elmúlt években elsősorban a gazdasági válság miatt csökkenő kereslet miatt mélypontra süllyedtek és még nemrég is csak 2,80 eurós szinten voltak. A parlamenti szavazás hírére azonban a kvóták tonnánkénti ára gyorsan 5 euróra ugrott.

Az Európai Bizottság annak idején 30 eurós egységárral számolt, ám ilyen alacsony ár mellett egy ponton megkérdőjeleződött az egész ETS fenntartásának értelme.

A Bizottság javaslatát azonban áprilisban a Parlament elvetette, ugyanakkor hagyott egy egérutat azzal, hogy a vonatkozó jelentés a végszavazáson nem kapta meg a szükséges többséget. Az EP környezetvédelmi szakbizottsága az elmúlt két hónapban egy kompromisszumos tervezetet dolgozott ki, ami nemrég egyetlen szavazattal kapott zöld jelzést.

A 900 millió tonnányi kibocsátási egység árverésének elhalasztása ellen elsősorban azok az országok és azoknak a tagállamoknak a képviselői ágáltak, ahol az elmúlt években nem halmozódott fel a piacon elég értékesíthető kvóta, vagy ahol az egységek árának emelkedése jelentős plusz kiadásokat okozna a szénalapú ipari létesítmények számára. Elsősorban ennek tudható be, hogy az áprilisi plenáris szavazáson főleg a lengyel és a német ipar érdekeit szem előtt tartó képviselők összefogásával sikerült kigolyózni a javaslatot.

A szerdai plenáris szavazáson – ahol a csomagról több részletben voksoltak – ugyanakkor fordult a kocka, amikor a testület 346 igen szavazattal 308 ellenében szabad utat adott a kvóták piacról történő kivonásának, majd több lépcsőben történő visszatöltésének 2014 és 2020 között. Azzal a megszorítással, hogy az ETS-be ilyen módon történő beavatkozás szigorúan egyszeri lehet.

Az EP tagjai ezzel párhuzamosan sorra elvetették a kompromisszumos csomagban szereplő többi javaslatot, köztük azt az indítványt, hogy a 900 millióból 600 millió tonna kibocsátási egység értékesítéséből származó bevétel ne a tagállamokhoz, hanem egy közös zöldalapba vándoroljon. Hasonlóan elvérzett a megújuló energiák egységes támogatási rendszerének létrehozására vonatkozó javaslat, miként az is, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül a szénszivárgás által érintett iparágaknak a listáját, amelyek jelenleg nem tartoznak az emissziókereskedelmi rendszerbe.

Bánki Erik, a környezetvédelmi bizottság magyar néppárti tagja a szavazást követően a BruxInfónak nyilatkozva úgy vélte, hogy magyar szempontból a lehető legkedvezőbben alakult a szavazás.

Ez mindenekelőtt azzal függ össze, hogy Magyarországnak korábban nagy mennyiségű megtakarított kibocsátási egysége volt, ezek jórészén azóta túl is adott, de még mindig van éppen elegendő, amit elvileg egy későbbi drágulással számolva magasabb áron értékesíthet.

A Bizottság eredeti javaslatát alapul vevő becslések szerint az akkori tonnánkénti 2 eurós ár a késleltetési technikával 7-8 euróra mehetne fel. Ebből kiindulva az eljárás hét év alatt egyes becslések szerint körülbelül 120 milliárd forint hasznot hozhatna a költségvetésnek. Forrásaink ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a nagy szennyező ipar költségei mintegy 90 milliárd forinttal is megugranának.

A fideszes képviselők áprilisban a többségi néppárti álláspontból kiszavazva a támogatták a Bizottság javaslatát. A többségük, de nem mindegyik képviselő szerdán viszont már az Európai Néppárttal a kezdeményezés ellen szavazott, amit a parlamenti többség végül mégis támogatott. Forrásaink ezt azzal magyarázták, hogy miközben áprilisban minden frakciótag saját, alapvetően nemzeti prioritása szerint voksolt, addig a néppárt tagjait most közös álláspontról lévén szó kötötte a frakciófegyelem.