Horvátország már profitált a csatlakozásból

A Horvát Köztársaság elnöke a Horvát Államiság napja alkalmából ragadott tollat, ám szomszédunk legfőbb közjogi méltósága ezúttal nem csupán a délszláv ország függetlenségének kikiáltásáról kívánt megemlékezni. Köszöntőjében nem feledkezett meg Horvátország küszöbön álló uniós csatlakozásáról, de kiemelten foglalkozott az Európát, s így hazáját egyaránt évek óta sújtó gazdasági problémákkal is.

Horvátország esetében hamarosan végleg lezárul egy korszak, mely éppen a függetlenség kikiáltásával, az önrendelkezésért vívott harcokkal kezdődött, s amely meghatározó alakjainak végső célja mindig is az egykori jugoszláv tagköztársaság euro-atlanti integrációja volt.

Horvátország köztársasági elnökeként Ivo Josipović sem feledkezett meg a nehéz napokról; a háború sújtotta országról, a napjainkban is tapasztalható gazdasági problémákról, vagy éppen azokról a kőkemény feltételekről, melyeket sokszor maga az Európai Unió állított a teljes jogú tagságért ácsingózó Zágráb elé.

Azonban míg sokan most arra várnak, hogy az Unió jelképes küszöbét átlépve learathassák a hosszú évek várakozásának, egyben nehéz munkájának gyümölcsét, addig Ivo Josipović úgy látja; a horvátság már most, azaz a teljes jogú taggá válás előtt is sokat profitált a jövendő uniós szerepvállalásból, illetve magából a csatlakozás folyamatából is.

Kemény feltételek, élhetőbb társadalom

A horvát köztársasági elnök felhívta arra a figyelmet, hogy a Brüsszel felé vezető úton nem csak az onnan gördülő előcsatlakozási alapok tették jobbá a horvátok mindennapjait, hanem bizony a valaha volt legszigorúbb belépési kritériumok is hozzájárultak ahhoz, hogy az ország következő generációi egy élhetőbb társadalom tagjai lehessenek.

Hiszen ezen szigorú feltételek nélkül nem erősíthették volna a demokráciát, nem kezdhették volna meg a térség égető problémáinak – lásd korrupció – felszámolását vagy éppen a mai napig sem léphettek volna szomszédjaikkal a vitás kérdések békés rendezésének útjára.

Gazdasági problémák itt, gazdasági problémák ott

Persze a fentiek mit sem változtatnak a tényen; néhány nap múlva Horvátország gazdasági értelemben a lejtőn csúszva érkezik a mostanság szintén gyakorta hátramenetbe kapcsoló európai országok sorába.

Zágráb évek óta nehéz küzdelmet folytat a lassan egekbe szökő munkanélküliséggel, a vissza visszajáró recesszióval, illetve a befektetők hullámainak elmaradásával, s ezek következményével, egy eladósodó társadalommal.

Azt maga Ivo Josipović is belátja, hogy Horvátország gyakorlatilag egy válságban lévő Európához csatlakozik. A horvát elnök ugyanakkor abban is biztos, hazája ezzel együtt is sokkal jobb helyzetbe kerülhet az uniós forrásoknak, illetve az onnan érkező befektetési lehetőségeknek köszönhetően.

Mátraházi Tibor