„Már honvágyam van, ha Kínában vagyok”

Ma Ying a Kínai Művészeti Központ alelnöke immár másfél évtizede dolgozik azon, hogy hidat építsen szülőhazája és Magyarország, valamint az itt élő kínai közösség és a lakosság többi része között. Ennek keretében többek között a helyi kínai kolóniát igyekszik jobban megismertetni hazánkkal és a magyar kultúrával, kínai vállalatokat segít a letelepedésben, a magyaroknak pedig a kínai értékeket próbálja bemutatni, így például a kínai teakultúrát.

Ma Ying édesapját kísérve érkezett Magyarországra, aki kulturális tanácsadóként diplomáciai téren tevékenykedett és az ő nyugdíjazása után is a maradás mellett döntött. Már hazánkban, a Budapesti Külkereskedelmi Főiskolán, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát és 2006-ban csatlakozott a Kínai Művészeti Központhoz. Ma Ying – aki Magyarországon a Maya becenevet kapta – a Központon kívül egy kínai cégnek is dolgozik, emellett igyekszik segíteni mindenkinek, aki megkeresi őt. Mayával többek között Magyarországról, a Művészeti Központnál végzett munkájáról, a kínai teakultúra hagyományairól és arról beszélgettünk, hogy miért épp a Pu Er tea számít az egyik legnépszerűbbnek hazánkban.

Mennyire érzed hazádnak ennyi év után Magyarországot?

Jól érzem magam Magyarországon, itt van a második hazám. Jobban ismerem már Budapestet, mint Pekinget, ahonnan való vagyok. Már honvágyam van, ha Kínában vagyok. Nagyon szeretem Magyarországot, főleg Budapestet. Én végigjártam Európát és szerintem Budapest a legszebb, jó a levegő, az időjárás, szép a Duna, az éjjeli kilátás, maga a város. Olyan mintha egy festményben lennénk. A magyarok pedig kedvesek, segítőkészek, egyenesek, jó barátok. A baráti körömben már fele-fele arányban vannak a kínaiak és a magyarok.

Mennyi időbe telt folyékonyan megtanulnod a magyar nyelvet?

Hú, sok időbe. Kínában magyarul tanultam a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetemen, utána a magyar nagykövetségen dolgoztam Pekingben, ezután érkeztem csak 1998-ban Magyarországra. Hét évig a Coca-Colánál dolgoztam, mielőtt szabadúszó lettem volna. Ekkor már tolmácsolási és fordítási feladatokat tudtam vállalni. Közben egyetemre jártam, elvégeztem a jógaedzői tanfolyamot, majd a lakberendezői tanfolyamot. Szeretek új dolgokat tanulni és sok minden van még, ami érdekel, közben sok megkeresés is jön, hogy segítsek, ezért sok a dolgom, de én szeretem, ha mindig van mit csinálnom.

A Kínai Művészeti Központtal hogyan kerültél kapcsolatba és milyen feladataid vannak?

Volt egy rádió műsora a Központnak, a Kína Virágai, amely egy heti élő műsor volt a kínai kultúráról és művészetről. Ebben a műsorban dolgoztam együtt Cserkész Gáborral a Művészeti Központ elnökével. Én főleg a kínai oldalon intézem a dolgokat, még Cserkész Gábor a magyar oldalon. Például a Holdújév Fesztivál kapcsán ő szervezte a magyar művészekkel a kapcsolatot én pedig a kínai kolóniával és Kínából meghívott művészekkel. Ő jobban ismeri a magyar helyzetet és kulturális világot én pedig a kínait és a kapcsolatrendszerünket így ki tudjuk használni. A magyaroknak igyekszünk a kínai kultúrát bemutatni, van kínai kamarazenekarunk, kalligráfia oktatásunk, kungfu edzéseink, teatagozatunk. Emellett szoktuk kapni a felkérést a magyar cégektől, hogy szervezzünk kínai elemet tartalmazó rendezvényt, fesztiválokon veszünk részt. Tanácsot adunk a kínai cégeknek, akik itt vannak, bármilyen Magyarországgal kapcsolatos dologban. A magyar partnereknek pedig segítünk, hogy kijuthassanak Kínába, a magyar művészek felléphessenek kínai rendezvényeken. Én magam kalligráfiákat szoktam készíteni, teaszertartást bemutatni, a zenekarnak csak a szervezésében, irányításában veszek részt, szervezési és koordinációs feladataim vannak.

Mennyiben tudjátok segíteni a két kultúra közti közeledést?

A zenekarunkban vannak magyarok és kínaiak is, hagyományos kínai hangszereken játszunk magyar zenét és hagyományos kínai számokat is előadunk. A zene például hidat jelenthet a magyar és a kínai kultúra között. A rendezvények szervezésébe próbáljuk bevonni a kínai kolóniát is, akiknek pedig igyekszünk minél többet megmutatni Magyarországból és a magyar kultúrából. Nagyon összetartó és zárt az itt élő kínai kolónia, ezért is fontos a Központ működése, amely mind a két oldalra nyitott, mind a két oldal megtisztel minket és így tudjuk építeni a hidat a két kultúra és nép között.

Mivel foglalkozik a Művészeti Központ teatagozata? Hol lehet velük találkozni?

Most épp átköltözőben vagyunk, régen a Budapest China Martban voltunk, most a X. kerületbe, a kínai negyedbe fogunk költözni és augusztustól lesz az újranyitás. Sok rendezvényen vettünk már eddig részt, így céges eseményeken, fesztiválokon, színpadi bemutatókon, teakóstolásokon. A tea nagyon népszerű Magyarországon is. Mindenki szereti, nem csak látványos, hanem finom is, mi pedig mindig nagyon jó minőségű teával foglalkozunk.

Mennyire maradt meg a teakészítés hagyománya napjainkban?

Régen a teázás egyfajta életmód volt. A barátok leülnek, elkészítjük és közben beszélgetünk. Mindez együtt járt a baráti légkörrel, kikapcsolódással. Mára inkább szertartás lett, művészetnek tekintjük, hiszen már nagyon kevesen csinálják, mert az embereknek nincs rá ideje. Gyorsan kell elkészíteni, inkább csak a teaivás maradt fenn, a teakultúra már alig. Egyszerűbb teafőzési eszközök vannak, amibe csak betesszük a teát és kijön a leve. De így készíteni a teát az nem úgy finom, mint az, ami egy teaszertartás során készült. Teljesen más. Mára Kínában megint kezd visszatérni, hogy a teaivás egy fajta művészet és a kulturált emberek szoktak így teát készíteni a beszélgetésekhez.

Melyek a népszerűbb teafajták Kínában és Magyarországon? Mennyire tér el az elkészítési módjuk?

A teák elkészítése nagyon eltér egymástól, fajtától függően. Nagyon sok fajta van: fehér, zöld, fekete, virágteák, oolong tea és minden teához más elkészítési mód tartozik. Más a víz hőmérséklete, másmilyen kannában kell elkészíteni, más a főzés menete. Kínában a zöld tea, ami nagyon népszerű és a fekete tea. Magyarországon például a Pu Er tea nagyon népszerű. Ez a fajta nagyon különbözik a legtöbb teától, a zöld és fekete teák közül általában a legfrissebb a legjobb, de a Pu Er teánál a minél régebbi a jobb, egyedi a fermentálási folyamata. Minél több időt érlelődött annál jobb az íze és annál erősebb is. A magyarok pedig inkább ezt kedvelik. Ennek oka lehet az, hogy nagyon jó egészségügyi hatásai vannak, segíti a zsír feloldását és mivel a magyarok több zsíros ételt fogyasztanak, ezért jól esik nekik rá ez a fajta tea. Kínában kevesebb zsíros ételt fogyasztunk, ezért ott nem annyira kiemelkedő ennek a teának a népszerűsége.