Még félig üres a pohár a büdzséről folyó tárgyalásokon

Inkább teknősbéka módjára, mint Usain Bolt sebességével araszolnak előre az uniós intézmények a következő hétéves pénzügyi keretről szóló megállapodás felé – jelentette ki szerdán az Európai Parlament tárgyalódelegációjának elnöke, aki a meglévő számos véleménykülönbség ellenére lát esélyt a kompromisszumra a hónap végéig.

Minden kétséget kizáróan a megállapodás felé tartanak az EU három intézménye közötti tárgyalások az Unió következő hétéves pénzügyi keretéről, azt azonban már másként látják a felek, hogy milyen mértékű ez az előrehaladás.

Eamon Gilmore, a Tanács nevében tárgyaló ír miniszterelnök-helyettes és Janusz Lewandowski, az EU költségvetési biztosa a legutóbbi hétfőn tartott egyeztetések után optimistábbnak tűnt, mint Alain Lamassoure, aki az EP tárgyalódelegációját vezeti.

„Nagyon bíztató előrehaladást értünk el ma. Meggyőződésem, hogy közeledünk az alku felé” – jelentette ki az ír külügyminiszter, aki szerint láthatóvá váltak a végleges megállapodás kontúrjai, igaz, még intenzív tárgyalások szükségeltetnek.

Janusz Lewandowski szerint a felek „tényleges előrehaladást” értek el hétfőről keddre virradóra. „Még nem értünk a végére, még egy fordulóra szükségünk van jövő kedden Brüsszelben, de meggyőződésem, hogy elérhető közelségbe került a megállapodás” – szögezte le közleményében a Bizottság költségvetésért felelős tagja.

Alain Lamassoure (francia, néppárti) az EP részéről ugyan maga is elismerte, hogy számos pontban előrelépés történt a tárgyalásokon, de ő inkább „a félig üres a pohár (és nem félig tele)” logika alapján kommentálta a tárgyalások állását szerda délelőtt újságírók előtt. Az EP tárgyalódelegációjának vezetője egy teknősbéka mozgásához hasonlította a tárgyalások tempóját és hozzátette, hogy a néhány területen elért előrehaladás ellenére „még messze nem vagyunk képesek versenyre kelni Usain Bolttal (a világhírű jamaicai sprinterrel – a szerk.)”.

Lamassoure pozitívnak nevezte, hogy minden kérdésről megnyitották a vitát a partnerek, és az álláspontok túlnyomórészt közelítenek is egymáshoz, de egyelőre egyik vitatott pontban sincs megállapodás.

A Tanács például egyetért a többéves keretköltségvetés időközi felülvizsgálatának elvével, ám a francia EP-képviselő szerint nem egyezik bele abba, hogy az jogilag kötelező legyen, és a dátum előre történő kijelölésével sem ért egyet. Az EP ezzel szemben ragaszkodik a félidős felülvizsgálathoz, miként ahhoz is, hogy ez a kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos valamennyi kérdés újranyitását jelentse. Lamassoure ezt azzal indokolta, hogy nem lehet a következő, csak a megállapodás után hivatalba lévő Európai Parlamentet és Európai Bizottságot 7 év költségvetési megszorításra ítélni, és egy félidei revízió lehetősége nélkül gyakorlatilag semmi beleszólásuk nem lenne a keretköltségvetésbe.

Az EP tárgyalódelegációja ezért azt szorgalmazza, hogy az MFF hatályba lépése után egy előre lefektetett menetrend és módszer alapján azonnal induljon el egy előkészítő folyamat, ami egy meghatározott ponton és időben a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatába torkollik majd.

A saját források (a költségvetés bevételi oldala) kapcsán a képviselő kisebbnek látja a távolságot az álláspontok között, mint arra korábban számítani lehetett. Érthetetlennek nevezte azt, hogy a Tanács nem hajlandó újranyitni a bevételi oldalt a tárgyalásokon.

A Parlament számára talán a fő prioritást élvező kérdés a költségvetés jelenleginél sokkal nagyobb rugalmassága. Lamassoure beszámolója szerint a tagállamok a kifizetési előirányzatok esetében készek hozzájárulni a pénzek egyes költségvetési fejezetek közötti automatikus áthelyezéséhez, de felső határt kívánnak szabni ennek a gyakorlatnak. A pénzügyi kötelezettségvállalás szintjén ugyanakkor hallani sem akarnak erről a lehetőségről, ami így csak a kifizetésekre vonatkozna, ott is körülhatárolt módon.

A parlamenti tárgyalódelegáció vezetője legalább négy példát is felhozott az állam- és kormányfők február 8-án a többéves pénzügyi keretről kötött megállapodása óta eltelt időben arra, hogy miért folytathatja az EU a jelenlegi, merev költési struktúrákra épülő gyakorlatot. Ez ugyanis alapvetően nem képes kezelni a váratlan helyzetek felbukkanását, amelyekre pedig az év már eddig eltelt időszakában is bőven akadt példa.

Elsőként említette a ciprusi mentőcsomagot, ami 300 millió eurós többletköltséget generált a február 8-i állapothoz képest az EU strukturális alapjai számára. Emlékeztetett rá, hogy a plusz forrást csak úgy lehet előteremteni, ha más országoktól elvonnak. Második példája a közép-európai árvízhelyzet, és az EU hozzájárulása azok következményeinek enyhítéséhez. A Bizottságra hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a 2013-as költségvetésben egyetlen fillér sem áll rendelkezésre a természeti csapások károsultjainak megsegítésére, így ők – szerinte – legfeljebb a következő évi büdzséből láthatnak majd pénzt. Hozzátette, hogy a tagállamok a következő hét évben a felére csökkentenék az európai szolidaritási alapból ilyen célokra felhasználható forrásokat, „mintegy arra invitálva a természet erőit, hogy 2021-ig fogják vissza magukat”.

Az ifjúsági kezdeményezést is megemlítette a képviselő, ami időközben merült fel, és az erre a célra az uniós büdzséből megszavazott 3 milliárd euró pluszforrás folyósítását ráadásul a Tanács most előrehozná 2014-re és 2015-re. Vagyis itt az aktuális politikai nyomásra reagálva készek rugalmasságot gyakorolni, de csak kizárólag ezen a területen. Végül a május 22-i energiacsúcson az állam- és kormányfők által hozott döntések értelmében is több pénzt kellene a jövőben fordítani az energetikai infrastruktúrák fejlesztésére és összekapcsolására, miközben az Európai Tanács kétharmaddal megvágta az európai hálózatfejlesztési eszközből éppen részben ezekre a célokra szánt összegeket.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a Parlament a tárgyalásokon foggal-körömmel ragaszkodni fog a rugalmasság és a keretköltségvetés felülvizsgálata közötti kapocs elismeréséhez. És abban sem kíván engedni, hogy csak akkor járul hozzá a többéves pénzügyi kerethez, ha a 2013-as büdzsében az utolsó centig rendelkezésre bocsátják azt a 11,2 milliárd eurót, amit minimálisan szükségesnek tart a Bizottság a fizetési kötelezettségek kielégítéséhez.

Végül az uniós büdzsé egységét és átláthatóságát illetően (ez is egyike az EP feltételeinek) Alain Lamassoure szerint a Tanács egyetért, de a készsége még korántsem üti meg a szükséges szintet.

Janusz Lewandowski közleményében úgy fogalmazott, hogy az EU-büdzsé jövőbeli rugalmasságát illetően csökkent a Tanács és az EP álláspontja közötti szakadék, és közeledtek a felek pozíciói a félidei felülvizsgálat kérdésében is.

„Természetesen még sok a tennivaló. Természetesen az EU-büdzsé jövendőbeli forrásairól és a költségvetés egységéről folyó vita nem zárult még le, de senki sem tagadhatja le, hogy a tárgyalások a múlt éjszaka óta a megállapodás felé mozdultak el” – szögezte le az EU költségvetési biztosa.

A következő, ötödiki tárgyalási fordulóra június 18-án Brüsszelben kerül sor.