Románia: Új restitúciós törvény, régi problémák

Nem haladnak jól az ingatlan-visszaszolgáltatási (restitúciós) ügyek Romániában. Hozzávetőlegesen nyolcezer ingatlan került a román állam tulajdonába a kommunista rezsim alatt, amelyeknek a rendszerváltás óta is mindössze csak két százaléka került vissza eredeti tulajdonosához. Bár a román törvényhozás 2002-ben is elfogadott egy restitúciós törvényt, az egyáltalán nem felelt meg az iránta támasztott követelményeknek.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt az utóbbi tíz évben több mint háromezer per indult az ingatlan visszaszolgáltatásban hátrányosan érintettek részéről. Így a bíróság ez év áprilisáig adott határidőt a Ponta-kabinetnek, hogy orvosolja a hiányosságokat. A kormányfő pedig ígéretet is tett az új törvény meghozatalára.

A folyamat azonban további késedelmet szenvedett. Románia haladékot kért és kapott a kérdés megoldására, mégpedig május 12-ig. Victor Ponta végül április 10-én jelentette be, hogy a kormány elfogadta a jogszabályt és a parlament előtti felelősségvállalással kívánja azt szavazásra bocsájtani. A parlament pedig április 17-én el is fogadta a törvényt, de a szabályozással kapcsolatos kritikák még mindig állnak, sokan pedig pesszimisták a jog alkalmazását tekintően is. A legtöbb tiltakozó a szövevényes, bürokratikus visszaszolgáltatási folyamatot és a restitúció elhúzódását kritizálta.

Elhúzódó restitúció

A törvény leginkább az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását támogatja, az anyagi kártérítés helyett, azonban ez sem azonnali. Az eredeti tulajdonosok bizonyos ingatlanok (iskolák, közintézmények) esetében csak tíz év után kaphatnák vissza teljes tulajdonjogukat, addig pedig az állam által egyoldalúan meghatározott bérleti díj illeti meg őket. A Krónikának nyilatkozó Kató Béla református püspök szerint, félő hogy az állam olyan alacsony bérleti díjat határoz meg, amely az épületek karbantartására sem elegendő. Elmondása szerint az egyház nem kívánja az iskolákat megszüntetni, így mindenkinek érdeke, hogy az épületek jó állapotban maradjanak. Kifejezte aggodalmát, hogy az állam tíz év eltelte után romos, lelakott épületeket ad át az eredeti tulajdonosoknak. Egyébként a katolikus egyház is kérte már a szavazás elhalasztását, és nehezményezte, hogy nem vonták be képviselőiket a folyamatba.

Bonyolult pontrendszer

Azok az örökösök vagy volt tulajdonosok akik nem kaphatják vissza tulajdonukat (mert az például megsemmisült vagy eladásra került) egy pontrendszer keretében licitálhatnak az állam által meghirdetett aukciókon. Az ingatlan pontértéke megegyezik majd a lejben számított aktuális értékével. Ha pedig a jogosult nem tudja pontjait néhány éven belül beváltani, akkor lehetősége van anyagi kártérítésre, amelyet 2017 után a román állam részletekben fizetne ki. Ezt a megoldást több kritika is érte, ugyanis a részletfizetés nem követné az ingatlan értékének változását, sem pedig az inflációt, így a számítások szerint sok esetben az ingatlan eredeti értéknek csupán a 10 százalékát fizetné ki az állam a károsultaknak.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) többek között emiatt gondolkodott el a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány benyújtásán. Később módosító javaslataikat a kormánykoalíció beépítette a törvény végleges szövegébe, ezért elálltak eredeti tervüktől. Azonban a vitatott pontrendszerben nem következett be lényegi változás.

Alkotmánysértő rendelkezések

Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) szerint a törvény legnagyobb hátránya, hogy a következő kormányzati ciklusra tolja a kártérítések kifizetését és az ingatlan visszaszolgáltatás tényleges megkezdését. Ez a döntés pedig a már meghozott restitúciós döntésekre is érvényes. Vasile Blaga pártelnök szerint ezzel alkotmányellenes módon sérül a sértettek tulajdonjoga. Bejelentette, hogy pártja az Alkotmánybíróság előtt támadja meg az ingatlan visszaszolgáltatási törvényt. Victor Ponta ezt az elmúlt 23 év legfelelőtlenebb gesztusaként értékelte – írja az Új Magyar Szó Online.

„Az ingatlanrestitúció lottó”

Hangzott el a Restitúció tegnap – és holnap? címmel rendezett kerekasztal beszélgetésen, Kolozsváron. A beszélgetésre meghívott ügyvédek jelentős személyes tapasztalattal rendelkeznek az ingatlan visszaszolgáltatási ügyek valódi folyamatát illetően. Szerintük a jogszabályok gyakran önmagukban még nem garantálják a következetes döntéshozatalt, ezért kétséges hogy az új restitúciós törvény mennyiben lesz sikeres.

A legélesebb véleményt Vladman István nagybányai ügyvéd fogalmazta meg, aki szerint sokszor nem a jogszabály betűje dönti el egy-egy ügy végkimenetelét, sokkal inkább a bíró személye. Elmondása szerint sok furcsaságot tapasztalt, és ahány keresetet indított, annyiféle határozat született. „Hogy létezik, hogy nem egységes a jogalkalmazás ebben az országban? Mert nagyon sokszor a személyes kapcsolatok döntenek, nem pedig a törvény. Senki nem akar rosszat az ismerősének, a bíró sem akar rosszat a polgármesternek. A lényeg: a helyi döntéshozókkal ildomos jóban lenni, és jó kapcsolatokat ápolni” – idézi őt a Manna.ro hírportál.

Bányai József szerint pedig, bár Románia egységes nemzetállam, mégsem képes jogbiztonságot biztosítani állampolgárai számára. Személyes tapasztalata szerint az sem mutat jó irányba, hogy a román kormány központosítani szeretné a restitúció folyamatát és a fővárosban működő hivatalokra bízni az adminisztrációt. Elmondása szerint Bukarestben „totális káosz és maffiotikus intézmények” működnek.

A visszaszolgáltatások kérdése rengeteg anyagi és politikai érdeket megmozgat, nem is csoda, hogy az elmúlt több mint két évtizedben egyetlen kormánynak sem sikerült igazán megfelelő rendezési tervet kidolgoznia. Az EJEB döntése igen rosszul érintette a gazdasági nehézségekkel küzdő Romániát, így a Ponta-kormánynak nem volt más választása, mint érdemben foglalkozni az üggyel. A mostani törvény sem tűnik feltétlenül bátor lépésnek, sok tekintetben csak elnapolja a kérdést, nincs tehát kizárva, hogy a nemzetközi elmarasztalás továbbra is sújtani fogja az országot.