Hetven éve tört ki a varsói gettófelkelés

A varsói gettóban fogtak elsőként fegyvert a II. világháborúban a németek ellen. A cél nem a győzelem, hanem az emberi méltóság védelme volt. Erre emlékezik ma Lengyelország és a világ.

Hetven évvel ezelőtt tört ki a varsói gettófelkelés a németek által megszállt Lengyelországban. A fegyveres ellenállás azután robbant ki, hogy Himmler parancsára a német csapatok likvidálni akarták a gettó lakosságát, majd koncentrációs táborokba szállították volna őket.

Az egyenlőtlen harcok 1943. április 19-étől május közepéig tartottak, többezer zsidó áldozattal. A varsói gettót végül lerombolták, a túlélők koncentrációs táborokba kerültek. Ez volt az első fegyveres lázadás a megszállt Európában.

Már napokkal a kerek évforduló előtt megkezdődtek a megemlékezések. – A zsidó felkelők az emberi méltóság védelmében ragadtak fegyvert. Harcuk tiltakozás volt a kiirtásra közömbös világ felé és egyben a hősiesség jelképe is – hangzott el a lengyel szejmben szerdán.

Csütörtökön az izraeli szimfonikusok adtak nagyszabású koncertet a varsói operában.

A fővárosban megnyílt a Lengyel Zsidók Történelmének Múzeuma. Egy kiállítást is terveznek a gettófelkelésről, amely azonban csak jövőre készül el.

A varsói Gettó Hősei emlékműnél ünnepséget tartottak, amelyen megjelent Donald Tusk miniszterelnök, Bronislaw Komorowski államfő, Hanna Gronkiewitz-Waltz polgármester, Martin Schultz, az Európai Parlament elnöke, izraeli politikusok, valamint más országok küldöttei is. A megemlékezésen állami kitüntetéseket adtak át az egykori felkelőknek.

A varsói buszok és villamosok állami lobogókkal közlekedtek, délelőtt tízkor szirénák hallatszottak és megkondultak a harangok. Most először az évforduló történetében a lengyel politikusok, az ünnepségeken résztvevők és a varsóiak nagy része sárga nárciszt tűzött ruhájára.