Fel kell gyorsítani az uniós pénzek lehívását

Magyarországot is azon tagállamok közé sorolja az Európai Bizottság friss jelentése, ahol a futó pénzügyi időszak felén túl különösen alacsony volt a felzárkóztatási források lehívása. Különösen a szociális alapból elérhető források lekötése és lehívása szenved késedelmet.

Az uniós átlagtól elmaradó magyar abszorpciós képességről tanúskodik az az időközi jelentés, amit az Európai Bizottság tett közzé csütörtökön a 2007 és 2013 között a kohéziós politikából elérhető források felhasználásáról.

A 2007 és 2011 közötti, tehát nem éppen a legutolsó helyzetet tükröző jelentés vegyes képet fest a tagállamok teljesítményéről a pénzek lehívásában. Ausztriát, Belgiumot, Németországot, Észtországot, Írországot, Lettországot, Portugáliát és Svédországot sorolja a jobb abszorpciós mutatóval rendelkező tagállamok közé.

Különösen alacsonynak nevezi ugyanakkor a források lehívási rátáját (a Brüsszelben a tagállamok által benyújtott számlák kifizetéséről van szó) Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Olaszországban, Máltán és Szlovákiában. Továbbá Romániában, ahol messze a legrosszabb a helyzet.

A Bizottság növekvő veszélyt lát arra, hogy az említett országok a források jelentős részét elbukják, és nem érik el a kitűzött célokat.

Brüsszel 2013-as stratégiai jelentése két fő szempont alapján von le következtetéseket a tagállamok pénzfelhasználási képességére vonatkozóan. Az egyik a 2007 és 2011 között lekötött források aránya a rendelkezésre álló teljes összeghez képest. (Más néven a projekt-kiválasztási ráta). A másik pedig a Bizottság által a tagállamoknak a számlák benyújtásának ellenében kifizetett összegek arányát mutatja a teljes kerethez képest.

Ami az első mutatót illeti, Magyarország az első négy év alapján 71 százalékos szinten állt, a rendelkezése álló támogatások ekkora hányadára kötöttek tehát már szerződést a magyar hatóságok. Ez alig marad el az EU 71,2 százalékos átlagától. Sokkal rosszabbul állt a helyzet a többéves pénzügyi időszak féltávján túl a Brüsszel által Magyarországnak kifizetett támogatások százalékos arányát illetően. A 36,3 százalékos magyar mutató 6 százalékkal marad el az uniós átlagtól. Ennél csak hat uniós tagállam teljesített halványabban a 2011-es időközi zárásig.

A statisztikákból az is kiderül, hogy különösen az európai szociális alapok felhasználásával gyűlt meg a baja Magyarországnak, ahol a mindössze 40 százalékos (az uniós átlag 67,3%) lekötési ráta 31 százalékos lehívási rátával párosult.

A regionális fejlesztési alapból és a kohéziós alapból elvileg a 7 év alatt elérhető támogatások 76,3 százalékára már megkötötték a szerződést, a magyar hatóságok ugyanakkor csak a pénzek 37,2 százalékát tudták lehívni az EU-tól.

A kohéziós politika végrehajtásáról szóló jelentésből az is kiderül, hogy az uniós források öt másik tagállammal együtt Magyarországon teremtették a legtöbb új munkahelyet.

A most közzétett jelentés ugyanakkor csak a 2011-ig terjedő helyzetet pásztázza, korábban a BruxInfo birtokába kerültek már 2012 végi, véglegesnek nem tekinthető adatok.

A rendelkezésre álló legutolsó, 2012. december közepi állapotokat tükröző adatok szerint az Európai Unió a 2007 és 2013 között elérhető felzárkóztatási források 43,02 százalékát fizette ki Magyarországnak – írta még januárban bizottsági forrásokra hivatkozva a BruxInfo.