EU-jogot sérthet a jegybanki betétek hozzáférésének korlátozása

Aggályos lehet uniós jogi szempontból a külföldi pénzintézetek hozzáférésének korlátozása a kéthetes jegybanki betéthez –értesült a BruxInfo. EU-források szerint a tőke szabad áramlásának uniós alapelvét sértheti a rendelkezés, amennyiben arról döntés születik.

Uniós források a BruxInfónak azt mondták, a tőke szabad áramlásának uniós alapelvét, és így EU-jogot sérthet a Magyar Nemzeti Bank elnökének azon terve, amely szerint nem vehetnének részt a kéthetes jegybanki kötvényprogramban azok a bankok, amelyek nem végeznek tényleges hitelintézeti tevékenységet Magyarországon.

A BruxInfónak nyilatkozó EU-forrás azt mondta, bár Matolcsy György egyelőre csak a sajtóban beszélt erről, de „a terv első látásra sértheti az uniós jogszabályokat”.

Források szerint a külföldi pénzintézetek hozzáférésének korlátozása nélkül jogszerű lehet a korábbi, kéthetes jegybanki betétrendszer visszaállítása.

Mindennek az alapja, hogy a jegybank elnöke az MTI-nek adott csütörtök reggeli interjújában jelezte, hogy támogatja a kéthetes jegybanki betét hozzáférésének korlátozását. Matolcsy György azt mondta, javasolni fogja a monetáris tanácsnak, hogy „változtasson azon a 2008 után kialakult helytelen gyakorlaton, hogy külföldi befektetők is részt vehetnek a kéthetes kötvényprogramban”. Mindez része annak a nagyszabású növekedést segítő programnak, amelyet a hivatalba lépését követően jelentett be az MNB új elnöke.

Matolcsy György korábban elmondta, a jelenlegi mintegy 4500 milliárd forintról 3600 milliárd forintra kellene csökkenteni a jegybank kéthetes hitelállományát, ezzel is csökkentve Magyarország külső pénzügyi függőségét. Ez a cél, mint az interjúban elmondta, kőbe van vésve. A jegybankelnök az interjúban kijelentette, a kéthetes jegybanki kötvényt kéthetes jegybanki betétté kell alakítani, ez jelenthetné praktikusan azt, hogy csak hazai hitelintézetek helyezhetnének el pénzt a Magyar Nemzeti Bankban.

A BruxInfo megkereste a pénzügyi szolgáltatásokért felelős uniós biztos szóvivőjét, aki azt mondta, általános szabályként minden tagállamnak tiszteletben kell tartania a tőke szabad áramlásának elvét, a magyar esetben viszont az Európai Bizottság csak akkor tud állást foglalni, ha megvannak a terv részletei – mondta Chantal Hughes.

EU-források viszont jelezték, az értékpapír-vásárlás és a pénzpiaci eszközök a tőke szabad áramlásának hatálya alá esnek.

Az ezzel kapcsolatos magyar ötletet nyilvánosan Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke vetette fel április 8-án, azt követően, hogy több bankvezetővel együtt találkozott a Magyar Nemzeti Bank újonnan kinevezett elnökével. Patai akkor a magánvéleményét hangoztatva elmondta, a 900 milliárd forintos kéthetes jegybanki hitelállomány-csökkentést el lehetne érni egy olyan monetáris tanácsi döntéssel, amely szerint „csak azok a bankok vehetnének kéthetes jegybanki kötvényt, amelyek Magyarországon tevékenykednek, illetve Magyarországon kockázatot vállalnak tevékenységük révén”.

A Bankszövetség elnöke mindezt azzal magyarázta, hogy mintegy 1000 milliárd forintnyi MNB-kötvény van olyan pénzintézetek kezében, amelyek „semmilyen kockázatot nem vállalnak Magyarországon, tevékenységük után nem fizetnek például bankadót”.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke a csütörtöki interjújában ezzel összefüggésben azt mondta, „aki teljes biztonsággal, nagyon magas hozammal részt vehet a magyar jegybank kéthetes kötvényprogramjában, az vállalja azt, hogy Magyarországon hitelez, és részt vesz a magyar gazdaságban a munkahelyek fenntartásában”.

A korlátozás következményei

A portfolio.hu elemzője szerint egy ilyen lépéssel javítani lehetne a jegybank idei működési eredményein, és így 2014-ben nem kellene kipótolnia az állami költségvetésnek az MNB veszteségét. Ez a kabinet megfogalmazott gazdaságpolitikai célja is. Weinhardt Attila szerint mindez hozzájárulhat a költségvetési egyenleg javításához, és így elősegítheti a Magyarországgal szemben zajló túlzott deficiteljárás megszüntetését is.

A szakértő úgy látja, olcsóbbá válhat az államadósság finanszírozása is, mivel a rövidebb futamidejű állampapírok hozama tovább süllyedhet. A portfolio.hu elemzője viszont felveti azt is, hogy „a nagy cél elérése közben azonban az történik, hogy egy korszerűbb eszközből visszalépünk egy korábbi állapotba, ami az MNB-kötvény pénzügyi rendszerbeli beágyazottsága miatt számos kérdést felvet”. Mindennek magyarázata, hogy a kéthetes jegybanki betét már korábban is létezett, 2006-ban viszont kéthetes jegybanki kötvénnyé alakította azt a kormány, éppen modernizációs okokra hivatkozva.