Nem vár júniusig a Bizottság

A magyar jogszabályok objektív és alapos jogi elemzését ígérte az alapvető jogokért felelős uniós biztos az Európai Parlamentben tartott Magyarországról szóló plenáris vitán. Viviane Reding szerint a Bizottság még június előtt kész kötelezettségszegési eljárásokat indítani Magyarország ellen a múlt pénteken felvetett témákban.

Még június előtt elindítja a módosított alkotmányból fakadó kötelezettségszegési eljárásokat az Európai Bizottság, amennyiben a testület jogi szolgálatai arra a következtetésre jutnak, hogy az alaptörvény, illetve a hétfőn javasolt újabb változtatások sértik az uniós jogszabályokat – vetítette előre a testület alelnöke az Európai Parlamentben. A Magyarországról szóló plenáris vitán az eddig megismert véleményeket hangoztatták a frakciók.

A nemrégiben elfogadott alkotmánymódosítás, és a múlt hétfőn benyújtott újabb módosító indítványok objektív és alapos jogi elemzését ígérte az alapvető jogokért felelős uniós biztos az Európai Parlamentben tartott Magyarországról szóló plenáris vitán. Viviane Reding képviselte a szerda reggeli vitában az Európai Bizottságot, és bár a környezetéből korábban arról tájékoztattak, hogy nagyívű és kemény beszédet mond majd Strasbourgban, ehhez képest a luxemburgi nemzetiségű politikus kevés újdonsággal hozakodott elő, jobbára a Bizottság elnöke által múlt héten kiemelt témákkal kapcsolatban fejtette ki bővebben a testület aggályait.

José Manuel Barroso a miniszterelnöknek küldött múlt pénteki levelében kijelentette, hogy ugyan az alkotmány negyedik módosításának átfogó jogi elemzése még nem ért véget, de az előzetes vélemények alapján súlyos aggályai vannak Brüsszelnek a nemzetközi bírósági ítéletekből fakadó pénzügyi kötelezettségek ellentételezésére kötelezően kivetendő különadó és az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogával összefüggésben. Ezek ügyében akár már rövid távon is kész kötelezettségszegési eljárást indítani az Európai Bizottság. A politikai hirdetések közzétételének korlátozása is uniós jogi aggályokat vethet fel, de egy ezzel összefüggő eljárás megindításához még további jogi elemzésre van szükség.

A Bizottság alelnöke a vitában megerősítette ezeket, és elmondta, Magyarország ad-hoc módon vetne ki különadót, amennyiben az EU-jog megsértése miatt Magyarországot elmarasztalja az Európai Bíróság. „Tényleg van értelme az állampolgárokat megadóztatni azért, mert az állam nincs összhangban az EU-joggal?” – tette fel a kérdést Viviane Reding, aki szerint az állampolgárokat így kétszeresen is bünteti a kormány: egyszer azzal, hogy nem biztosítja számukra az EU-jogokat, másodszor pedig azzal, hogy ezért még fizetniük is kell. Mindez ráadásul Reding szerint alááshatja az Európai Bíróság tekintélyét, és sértheti a jóhiszemű együttműködés kölcsönös kötelezettségének alapelvét.

Bírálta az EU-biztos az OBH elnökének ügyáthelyezési jogát is, amellyel összefüggésben már tavaly jelezte Brüsszel, hogy kész eljárást indítani. Viviane Reding most közölte, ha ez a jog az uniós jogra vonatkozó ügyeket is érinti, úgy felvetődhet annak az uniós kötelezettségnek a megsértése, amely szerint megfelelő jogorvoslati lehetőséget kell teremteni a hatékony jogi védelem, és a méltányos bírósági eljáráshoz való jog biztosítása érdekében.

Hétfőn a kormány olyan módosító indítványt nyújtott be az Országgyűléshez, amely az uniós jogot érintő perek tekintetében nem tenné lehetővé az egyszemélyes ügyáthelyezést. Mindez új helyzetet teremtett, az Európai Bizottság így ezt a módosítást is meg fogja vizsgálni. Ugyancsak további elemzés tárgya lesz az ugyanebben a csomagban benyújtott módosítás, amely a politikai hirdetések közzétételének korlátozását enyhítené. Az új tervezet szerint a korlátozás nem vonatkozna az európai parlamenti választási kampányidőszakra, így a Bizottság nehezen tudná már „megfogni” az ügyet az egyetlen uniós jogi vonatkozás hiányában.

Viviane Reding elvárja, hogy a magyar kormány elkötelezett legyen a politikai párbeszéd mellett az Európai Bizottsággal, a Velencei Bizottsággal, amely szintén elemzi az új módosításokat, valamint az Európai Parlamenttel, amely júniusban szavazhat a magyar alkotmányos rendszert elemző Tavares-jelentésről.

A plenáris vita

A szerda reggeli Magyarországról szóló plenáris vitán a frakciók a már eddig is megismert véleményeiket hangoztatták, némi hangsúlyeltolódással. A néppárti Frank Engel a legnagyobb EP-frakció véleményét tolmácsolva elmondta, a magyar intézkedéseket sokféleképpen lehet értelmezni, van, aki szerint minden rendben van, mások viszont problémásnak találják. A luxemburgi politikus szerint hagyni kellene, hogy az Európai Bizottság elvégezze a törvények jogi elemzését, ezt követően pedig a magyar kormánynak teljesítenie kell a testület kéréseit.

Engel leginkább az Európai Unió népszerűségét féltette, szerinte ugyanis sokan úgy érezhetik Magyarországon, hogy az EU támadja őket, és „túl sok európai támogatót veszíthetünk”. Szerinte a magyar kormánypárt demokratikus választásokon szerzett kétharmados többséget, a jogalkotási szuverenitása bizonyos területeken megkérdőjelezhetetlen, az uniós szabályoknak viszont meg kell felelni.

A szocialista frakció vezetője szerint valóban nem vitatja senki a kabinet legitimitását a törvének megalkotására, de szerinte „elfogadhatatlan, hogy valamit csak azért foglalnak alkotmányba, hogy az Alkotmánybíróság ne vizsgálhassa azt”. Hannes Swoboda azt mondta, nem lehet büntetni embereket azért, mert a kormány megsért törvényeket. „Tudom, hogy sok magyar állampolgár nem látja a felvetődött aggályokat komoly problémának, de a húsbavágó gazdasági problémák sem oldhatók meg ezek nélkül” – mondta Swoboda.

Nonszensznek nevezte a politikus, hogy baloldali támadásnak vélik többen a Magyarországgal kapcsolatos vitákat. „Barroso elnök, Viviane Reding, Spindelegger osztrák külügyminiszter mind baloldali lenne?” – tette fel a kérdést Hannes Swoboda.

A szocialisták jelenleg támogatják, korainak tartanák az EU alapszerződésének 7-es cikke szerinti eljárás megindítását, a liberális frakcióvezető szerint viszont Magyarország megsérti az EU alapelveit, ezért kell megindítani az eljárást, ha nem az Európai Bizottságnak, akkor a Parlamentnek.

Bírálta Guy Verhofstadt a Bizottság alelnökét, amiért az eddigi eseményeket foglalta össze, és nem jelentett be újabb lépéseket. Szerinte nem az eddigi kötelezettségszegési eljárásokról kellene beszélni, hanem a komoly problémákról, így „a család definíciójáról, a vallásszabadság korlátozásáról, az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentéséről, a hallgatók röghöz kötéséről és a hatalom ilyen fokú koncentrációjáról”.

A zöldek frakciójának társelnöke szerint nem túl jó megoldás a 7-es cikk szerinti eljárás, de mivel nincs más eszköz, így szükséges lehet azt megindítani. Rebecca Harms is azt hangsúlyozta, hogy nem a magyar embereket akarja az EU támadni, Magyarországon viszont szerinte „az EU-projektet komolyan veszélyeztető” intézkedéseket vezetett be a kormány, az EU alapelveit pedig meg kell védeni. Viszontválaszában Viviane Reding s úgy vélte, hogy a 7-ik cikk olyan eszköz, aminek az alkalmazását háromszor is meg kell gondolni.

A konzervatív frakció nevében Bokros Lajos azt mondta, a magyar kormány egy keleti jellegű, tekintélyuralmi rendszert épít, és „az alkotmányos jogállam lebontását befejezettnek lehet tekinteni”.

Szájer József néppárti EP-képviselő a vita után újságíróknak elmondta, „immár harmadszorra nem jutottunk előrébb abban, hogy megtudjuk, mi a gondja az EU-nak Magyarországgal”. A politikus azt mondta, a kormány érdeklődéssel áll a kettős mérce nélküli vizsgálat elé mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament részéről.