Sebezhetőnek látja a magyar gazdaságot Brüsszel

A magyar gazdaságban bizonyos szempontból javult, más szempontból viszont romlott a helyzet az egy évvel ezelőtt beazonosított egyensúlyi hiányok terén. Erre a következtetésre jutott az Európai Bizottság Magyarországról készült mélyreható elemzése, amelynek folytatásaként május 29-én a testület konkrét ajánlásokkal fordul majd a kormányhoz. A 13 vizsgált ország közül csak Spanyolországban és Szlovéniában lát túlzott mértékű egyensúlyi hiányokat Brüsszel.

Összességében nem látja súlyosabbnak a magyar gazdaságban kialakult egyensúlyi hiányokat az egy évvel ezelőtti helyzethez képest az a mélyreható elemzés, amit szerdán hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. Ez azt jelenti, hogy bár hazánk továbbra is azon uniós tagállamok közé tartozik, amelyek a testület megítélése szerint makrogazdasági szempontból több területen is komoly odafigyelést érdemelnek, ezek az egyensúlyi hiányok azonban jelenleg nem minősülnek olyan súlyosnak, hogy emiatt akár pénzügyi szankciók is fenyegessék az országot.

Brüsszel tavaly novemberben összesen 14 uniós tagállam esetében nyomta meg a képzeletbeli riasztógombot, miután tizenegy különböző makrogazdasági mutató górcső alá vétele után egyensúlyi hiányok meglétére vonatkozó kockázatokat fedezett fel. Ezért a Bizottság az ilyenkor szokásos eljárás következő lépéseként egy mélyreható elemzést készített az időközben Ciprus kiválása miatt (a szigetország most már programország, ezért eleve fokozott felügyelet alá vonták) 13 tagúra csökkent mezőny makrogazdasági egyensúlytalanságairól.

Ennek az elemzésnek az eredményeit tette most közzé a Bizottság, amely a most feltárt hiányosságok alapján május 29-én tesz majd konkrét, országspecifikus ajánlásokat ezeknek a problémáknak az orvoslására. A folyamat meghirdetett célja szerint azért, hogy a hiányosságok időben történő felismerése és kezelése lévén ezek az országok megkíméljék gazdaságaikat a spanyol vagy az ír ingatlanbuborékhoz hasonló sokkhatásoktól. A tagállamoknak ezt követően egy év áll a rendelkezésükre, hogy erőfeszítéseket tegyenek a helyzet javítására.

A 13 tagállam közül a Bizottság csak kettőt talált, Spanyolországot és Szlovéniát, ahol megítélése szerint túlzott mértékű egyensúlyi hiányok alakultak ki, és ami alapján valószínűsíthető, hogy e két országot a mechanizmus létrehozása óta először a túlzott mértékű egyensúlytalansági eljárás alá vonják majd, várhatóan a Bizottság május 29-i ajánlásait követően.

A spanyoloknak és a szlovénoknak egy határidők teljesítéséhez kötött cselekvéstervet kell készíteni a jelzett egyensúlyi hiányok kiküszöbölése érdekében. Ha a Bizottság később úgy ítélné meg, hogy az eljárás alá vont országok nem feleltek meg egyik vagy másik ajánlásnak, akkor javaslatára a Tanács a GDP-je 0,1 százalékának megfelelő pénzbírság megfizetésére kötelezheti a tagállamot. Ezt csak a tagállamok többsége képes felülbírálni.

Magyarországot ugyanakkor jelenleg nem fenyegeti ilyen veszély, miután Brüsszel szerint nem tartozik a túlzott egyensúlyi hiánnyal rendelkező országok harmadik kategóriájába.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy hazánknak nem lennének házi feladatai. Brüsszel továbbra is indokoltnak tartja a magyar makrogazdasági helyzet éber figyelemmel kísérését, jóllehet a mostani jelentés lát javulást az egy évvel ezelőtti helyzethez képest. A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt egy évben csökkentek a külső egyensúlyi hiányok, miután a folyó fizetési mérleg a harmadik egymást követő évben többletet mutatott és a nettó nemzetközi tőkebefektetési pozíció is biztosan javult, a 2009-ben regisztrált mínusz 117 százalékról 2012-re mínusz 103 százalékra csökkent a hiány. (Ami Brüsszel szerint még így is jóval a referenciának számító érték alatt van).

Más szempontból viszont nem mutat kedvező elmozdulást a makrogazdasági egyensúlyi hiányokra fókuszáló jelentés. Azokról a Bizottság szerint piacbarátnak nem nevezhető politikai lépésekről van szó, amelyek Brüsszel értékelése szerint hozzájárultak az ország növekedési potenciáljának romlásához. A jelentés úgy ítéli meg, hogy a javuló tendencia ellenére is még mindig magas köz- és magánadósság állomány és az alacsony növekedés kombinációja továbbra is sebezhetővé teszi az országot és kiszolgáltatja a piaci hangulatban bekövetkezett hirtelen negatív változásoknak.

Ezért a Bizottság szerint a már korábban ismert indikátorok mellett, amelyek esetében „megszólalt a makro-riasztó” (a rendkívül rossz nettó nemzetközi befektetési pozíció, az állami- és a magánszektor eladósodottsága, és a magas munkanélküliség) mostantól az üzletbarát gazdasági környezet biztosítása is megkülönböztetett figyelmet érdemel a gazdaság működését károsan befolyásoló jelentős kockázatok csökkentése érdekében.

Bár a Bizottság Olli Rehn biztos elmondása szerint csak május végén terjeszti majd elő konkrét országspecifikus ajánlásait, már most jelezte, hogy milyen politikai válaszokat tartana kívánatosnak. A kívánatos lépések közé sorolja az adórendszer felülvizsgálatát az egyes szektorokat, így a pénzügyi szektort terhelő túlzottan magas adók csökkentése és általában egy, az üzleti világ számára barátságosabb környezet kialakításával. Brüsszelben úgy vélik, hogy ezek a lépések csökkentenék az ország piaci hangulatváltozással összefüggő sebezhetőségét, ismét vonzóvá tennék az országot a közvetlen külföldi tőkebefektetések számára és kedvezőbb feltételeket teremtenének a hitelezéshez és befektetésekhez, és ezeken keresztül a növekedéshez is.

A Bizottság ezen felül a munkaerő- és a termékpiacokon is további szerkezeti reformokat sürget a növekedési potenciál javítására. Ezt a célt szolgálhatják az aktív munkaerőpiac létrehozására irányuló intézkedések, a közmunkaprogram képzési elemeinek felülvizsgálatát is ideértve, valamint a közfoglalkoztatást segítő szolgálat kapacitásainak megerősítése.

A jelentés a versenypolitika működésének és a közbeszerzési szabályoknak a megerősítését is a kormány figyelmébe ajánlja és a bürokratikus terhek folyamatban lévő csökkentésének folytatására buzdít. A Bizottság úgy véli, hogy az oktatás minőségének javítása is pozitív hatást gyakorolhat a növekedésre, és a közlekedési- és energiarendszerek fenntarthatóbbá tételét célzó reformját is a feladatok közé sorolja.