Ma ismét terítékre kerül Magyarország

Az Alkotmánybíróság hatásköreinek csökkentését és a testület korábbi határozatainak érvényességével kapcsolatos rendelkezéseket tartja különösen aggályosnak az Európai Parlament az alaptörvény negyedik módosításában. Az EP alapvető jogi szakbizottsága a hétvégén készítette el a Magyarországról szóló ötödik munkadokumentumot, amely alapján még ebben a hónapban jelentéstervezetet készít a testület.

Hétfői ülésén vitatja meg az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottsága (LIBE) a magyar demokrácia helyzetéről készített ötödik munkadokumentumot, amely – a korábbi néggyel együtt – az alapját képezi majd a még ebben a hónapban elkészítendő európai parlamenti jelentéstervezetnek. Az EP plenárisa 2012. február 16-án kérte fel a LIBE-t, hogy az új alaptörvény készítése és hatályba lépése, valamint az új médiaszabályozás kapcsán megfogalmazott európai aggályok nyomán készítsen állásfoglalás-tervezetet a magyarországi eseményekről.

A szakbizottság a hétvégén hozta nyilvánosságra az ötödik munkadokumentumot, amely részben az első négy dokumentum összefoglalásának tekinthető, részben viszont részletesebben szól az alaptörvény negyedik módosításáról, amelyet március 11-én fogadott el az Országgyűlés. A dokumentum szerint az EP több ponton is bírálja a korábban több szervezet által is bírált jogszabályt, de két rendelkezést különösen is aggályosnak tart.

Az egyik az a passzus, amely az EP szerint korlátozná az Alkotmánybíróság hatásköreit, és csak formai/eljárási szempontból tenné lehetővé a taláros testületnek, hogy az alaptörvényt és azok módosításait megvizsgálja. „Ez lehetővé tenné az alaptörvény bármilyen jellegű módosítását, tekintet nélkül annak tartalmára” – olvasható az ötödik munkadokumentumban. A LIBE azt is kritizálja, hogy a köztársasági elnök is csak eljárási vizsgálatra küldheti meg ezeket a jogszabályokat az Alkotmánybíróságnak, amelynek mindössze 30 nap állna rendelkezésére a vizsgálatok lefolytatására.

A LIBE szerint a negyedik alkotmánymódosítás elfogadása után már nem az Alkotmánybíróság az alkotmányos védelem legfőbb szervezete, mivel „a parlament mostantól kezdve úgy módosíthatja az alaptörvényt, ahogy kedve tartja, még akkor is, ha ezek a módosítások ellentmondanak más alkotmányos szabályoknak és elveknek”. Az ötödik munkadokumentum szerint „nyilvánvaló, hogy alkotmányos ügyekben a hatáskörök megosztása a parlament javára, aláássa a hatalommegosztás elvét, valamint a fékek és ellensúlyos rendszerének rendes működését, amik viszont a jogállamiság kulcselemei”.

A másik passzus, amit az EP alapvető jogi bizottsága különösen aggályosnak tart, hogy az alkotmány negyedik módosítása ’hatályon kívül helyezi az Alkotmánybíróság összes ítéletét, amely az alaptörvény hatályba lépése előtt született”. Az ötödik munkadokumentum szerint a módosítás „megsemmisít 20 évnyi alkotmánybíráskodást”, ezen belül a jövőbeni jogszabályalkotással kapcsolatos kívánalmakat, jogszabályi értelmezéseket és egyértelműsítő határozatokat. A LIBE megemlíti, hogy a magyar jog számos alkotmányos alapelve esetjogon alapul, például a halálbüntetés eltörléséről is – a nemzetközi kötelezettségek mellett – egy 1990-es alkotmánybírósági határozat rendelkezett.

Az Európai Parlament szerint ezek alapján az alkotmánymódosítás számos ellentmondást tartalmaz, emellett egy sor alapvető jogot is korlátoz, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek minősítette ezeket az intézkedéseket. Ezek közé tartozik például az a rendelkezés, amely szerint a szólásszabadság nem terjedhet ki a magyar nemzet méltóságának megsértésére; a hallgatói szerződések rendszerének rögzítése az alkotmányban; a család definíciója; valamint a hajléktalanok kitiltása bizonyos helyekről.

A munkadokumentum készítője megállapítja, hogy a negyedik módosítás nem technikai jellegű kiigazítása az alaptörvénynek, ahogyan a magyar kormány állítja, „hanem egy egy más identitású, új alkotmány titkos bevezetése”.

A zöldpárti Rui Tavares, aki a majdani EP-jelentést is készíteni fogja, a munkadokumentumban hangsúlyozza, hogy a dokumentum, és a majdani jelentés nem kizárólag Magyarországról szól. Névlegesen ugyan igen, de valójában a volt európai szocialista országok demokratizálódásáról, azok tapasztalatairól, és az azóta bekövetkezett fejleményekről.

A képviselő a dokumentumban terjedelmesen foglalkozik a kettős mérce problémájával, amellyel visszatérően vádol az Európai Néppárt és a magyar kormány több EU-intézményt. Tavares szerint valóban jelen van a kettős mérce veszélye, ha az Európai Unió intézményei csak egy tagállamra koncentrálnak, és ha léteznek más tagállamok is, amelyekben hasonlóan alapvető jogi problémák vannak. A politikus előrevetíti, hogy az április végére elkészülő jelentés éppen ezért ajánlásokat tartalmaz majd valamilyen olyan uniós mechanizmus létrehozására, amellyel az uniós tagállamok jogállami berendezkedését lehet „mérni”, vagy kikényszeríteni.

Tavares megjegyezte, a jelentéstervezet elkészülte után szeretne lehetőséget biztosítani a magyar kormánynak arra, hogy reagáljon a megfogalmazott állításokra és ajánlásokra, amelyek szintén részét képezik majd az állásfoglalásnak.