Feladta magát a Terminátor

Mindenkit váratlanul ért, hogy hétfőn feladta magát és a Nemzetközi Büntetőbíróságnak történő átadását kérte Bosco Ntaganda, az egyik legkeresettebb kongói milíciavezér.

Hétfőn – az ott dolgozók legnagyobb meglepetésére – Bosco Ntaganda, az M23 lázadó szervezet egyik vezetője besétált az Egyesült Államok kigali követségére és feladta magát. A Louise Mushikiwabo ruandai külügyminiszter által Twitteren közzétett hírt azóta az Egyesült Államok külügyminisztériuma is megerősítette, hozzátéve, hogy Ntaganda kifejezett kérése volt, hogy adják át a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

Annak ellenére, hogy sem Ruanda, sem pedig az Egyesült Államok nem részese a Bíróságot létrehozó Római Statútumnak, a külügyminisztériumi szóvivő elmondása szerint dolgoznak azon, hogy teljesíteni tudják a kérést.

Amennyiben ez sikerül, Ntagandának gyilkosság, etnikai üldözés, nemi erőszak és gyerekkatonák alkalmazásának gyanúja miatt háborús és emberiesség elleni bűnök vádjában kell felelnie.

Ugyan Lambert Mende kongói kormányszóvivő úgy nyilatkozott, hogy ugyan jobban örülne, ha Ntaganda perét a Kongói Demokratikus Köztársaságban lehetne lefolytatni, de természetesen a legfontosabb szempont most az, hogy teret engedjenek az igazságszolgáltatás érvényesülésének.

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság eddigi mindkét ítéletét kongói vádlottak ügyében hozta: 2012 márciusában hasonló vádakkal (és ugyanazon incidens miatt) bűnösnek találta Thomas Lubanga milíciavezért, illetve tavaly decemberben megfelelő bizonyítékok hiányában felmentette Mathieu Ngudjolo Chui egykori hadurat.

Káosz keleten

Nagyjából félmillióan voltak kénytelenek elhagyni otthonukat Észak-Kivu tartományban az M23 mozgalom tavaly május óta tartó lázadása miatt, és ez a szervezet tevékenységének csak egy részét mutatja. A helyzet rendezésére több kísérlet is született, kezdve a konfliktusban érintett államok által aláírt békemegállapodástól a fegyveres beavatkozás tervéig, de kilátásba volt helyezve egy, magukkal a lázadókkal kötendő békeszerződés is, amelyet a híradások szerint március 15-én kellett volna aláírni, de egyelőre teljes körülötte a homály.

Az instabilitást csak tovább növelik az M23-on belüli viszályok: mivel bizonyos források szerint a felkelők már egymással is harcolnak, a szervezet különböző frakcióinak eltérő érdekei tovább bonyolítják a béketárgyalásokat, hiszen arról sem nagyon tudnak megállapodni, hogy ki képviselje őket a tárgyalóasztalnál. A belső harcok egyetlen biztos következménye pedig az, hogy Kelet-Kongó lakosai még jó ideig nem lélegezhetnek fel.