Erőltetett menetben tárgyalnak majd a KAP reformjáról

Közelebb pozícionálta magát a Tanácsnál az Európai Bizottság közös agrárpolitikai reformjára vonatkozó eredeti javaslatához az Európai Parlament, amely szerdai plenáris ülésén szavazott a tárgyalási álláspontját rögzítő négy jelentésről.

Elfogadta tárgyalási álláspontját a közös agrárpolitika reformjáról a Tanáccsal folytatandó, várhatóan kemény alkudozásokra szerdán az Európai Parlament. A képviselőtestület a KAP reformjáról szóló négy jelentés megszavazásával egy olyan mezőgazdasági politika mellett tette le a voksot, ami amellett, hogy tisztességes jövedelmet biztosít az agrártermelőknek, és vélhetően mennyiségi és minőségi szempontból is kielégíti majd a fogyasztókat, a jelenleginél zöldebb mezőgazdasági politikát részesíti előnyben.

Paolo de Castro, a mezőgazdasági szakbizottság elnöke közölte, hogy amennyiben hamarosan (előreláthatóan a hétfői tanácsülésen) a Tanács is elfogadja közös álláspontját, április 11. és június 30. között lefolytathatják a háromoldalú tárgyalásokat a 2014 utáni közös agrárpolitikát alakító jogszabályokról. A képviselő elmondta, hogy az említett időszakban összesen harminc trilógusra kerül sor, és bár szűk az idő, reméli, hogy az ír elnökség alatt sikerül nyélbe ütni az alkut.

Dacian Ciolos, az EU agrárbiztosa a szavazás utáni első reakciójában úgy vélte, hogy a képviselők közelebb pozícionálták magukat a Bizottság kiinduló javaslatához, mint a Tanács. Aláhúzta, hogy az EP támogatásáról biztosította a bizottsági javaslat fő elveit, jelesül a legnagyobb közvetlen kifizetések korlátozását, a direkt támogatások 30 százalékának kizöldítését és a helyi sajátosságokat jobban figyelembe vevő vidékfejlesztési politikát.

A biztos azt is üdvözölte, hogy a képviselők végül felkarolták a támogatások nagyobb átláthatóságára vonatkozó javaslatot (az agrártámogatások kedvezményezetteinek nevét és a támogatás mértékét nyilvánosságra kell hozni), és megakadályozták, hogy a gazdák ugyanazon erőfeszítésért a KAP mindkét pilléréből egyszerre támogatást kapjanak. Az EP mezőgazdasági szakbizottságának szavazásán még ellenkező előjelű döntés született.

A Parlament a Bizottsághoz hasonlóan 300 ezer eurónál húzta meg a közvetlen kifizetések felső határát, és 150 ezer euró felett jelentős mértékben csökkentette a kifizethető direkt jövedelemtámogatásokat. A kifizetéseket a tagjai között kiosztó szövetkezetek ugyanakkor mentesülni fognak a szabály alól.

A képviselők a támogatások kedvezményezettjei nevének nyilvánosságra hozása mellett elfogadtak egy listát az olyan típusú földtulajdonosokkal (például repülőterek és sportklubok), amelyek automatikusan ki lesznek zárva a támogatási rendszerből, ha csak nem tudják hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a mezőgazdasági tevékenység jövedelmük jelentős részét képezi.

Luis Manuel Capoulas Santos (portugál, szocialista), a négy közül két jelentés szerzője azt mondta, hogy az Európai Tanácsnál kedvezőbb megoldást talált a direkt támogatások tagállamok közötti újraelosztására. Javaslata értelmében egyetlen tagállam agrártermelői sem kaphatnának kevesebb jövedelemtámogatást az uniós átlag 65 százalékánál. Capoulas Santos ugyanakkor elismerte, hogy a konvergencia maximális mértéke 2020 körül érné el a 75 százalékos szintet. Elsősorban a balti országok termelőit érintik hátrányosan a jelenlegi nagy különbségek a hektáralapú támogatások között.

A képviselők egyetértettek azzal, hogy a direkt támogatások 30 százalékának kifizetését kötelező zöldítési szabályok teljesítéséhez kössék, ugyanakkor a Bizottság által javasoltnál rugalmasabb és fokozatosabb rezsimet képzelnek el. A zöldítés három Brüsszel által javasolt módozatát is megtartották (vetőmag-diverzifikáció, állandó legelő és füves terület fenntartása, és ökológiai fókuszterületek), de ezek végrehajtása során tekintettel lennének a gazdaságok méretére.

A Parlament a termelői szervezetek jogköreit is kiszélesíti, hogy jobb alkupozícióba kerüljenek a nagykereskedőkkel és áruházláncokkal szemben. A fiatal gazdákra is gondoltak, akik maximum 100 hektár földterületre 25 százalékos kiegészítést (top up) kaphatnak.

A képviselők nem támogatták a 2015-ben lejáró tejkvóta rendszer meghosszabbítását, de legalább három hónapos időtartamra támogatás nyújtását tennék lehetővé számukra, ha önként minimum 5 százalékkal csökkentik a termelést. A cukorkvóták rendszerének 2015-ben történő felszámolásáról ugyanakkor hallani sem akartak a Parlament tagjai, akik meghosszabbították a kvótarendszert 2020-ig. A szőlőtelepítési jogokat is meghosszabbítanák legalább 2030-ig.