Szlovák-magyar: a nézetkülönbségek megmaradtak

,,A legfontosabb kérdésekben nézetkülönbségek megmaradtak”, de a szlovák-magyar államfői egyeztetés komoly lépés annak érdekében, hogy ezek lassan a múlt részévé váljanak – értékelte közös sajtónyilatozatában a tegnapi nap során folytatott egyeztetést Ivan Gasparovic szlovák és Áder János magyar köztársasági elnök.

A szlovák-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 20. évfordulóján, február 20-án érkezett hazánkba Ivan Gasparovic szlovák államfő – kilenc éves elnöksége során ebben a minőségben először.

Sikertörténetek sora…

A szlovák elnök szerint a 20 éves Szlovákia sikertörténet, de ugyanígy sikeres a két ország együttműködése gazdasági, kereskedelmi és energetikai ügyekben. Mindez számtalan pozitívumban tükröződik, mint például új hidak és határátkelők építésében, a kereskedelmi forgalom folytonos fejlődésében, az árampiacok összekapcsolásában, és a hatékony közép-európai együttműködésben, legyen szó az uniós kohéziós források melletti kiállásról vagy a Visegrádi Négyek szerepéről.

A másfél órás beszélgetés során ugyanakkor kényesebb kérdések is előkerültek. Az ezt követő sajtónyilatkozatban noha mindkét fél a párbeszéd fontosságát és a nézeteltérések kiküszöbölése mellett tette le voksát, érezhető ellentétek maradtak a nyilatkozatban.

…és eltérő megközelítések

A két ország közötti vita két fő tárgyát képező ügyek – a kettős állampolgárság és a Benes-dekrétumok– szemmel láthatóan továbbra is messze állnak a közös nevezőtől. A kettős állampolgárság, majd az erre hozott szlovák törvény esetében Gasparovic meglátása szerint a véleménykülönbségek abból adódnak, hogy a két ország különböző alapokon közelíti meg a kisebbségi kérdést. Míg Szlovákia ragaszkodik a – meglehetősen laza, és nevéből is adódóan, mindössze a jogi kereteket meghatározó – 1995-ös egyezményhez a kisebbségi jogok védelméről, Magyarország egy lényegesen más megközelítés alkalmazását hangsúlyozza a határain túl élő kisebbségek védelme érdekében.

A szlovák államfő szerint mind a magyar, mind pedig a szlovák törvény rossz. Saját meglátása szerint az optimális megoldás az lenne, ha mindkét ország hatályon kívül helyezné a szóban forgó törvényeket. A helyzet irrealitását érezvén mindenesetre hozzátette, hogy a szlovák törvény jelenleg az alkotmánybíróság előtt van, a helyzet rendezésénél figyelembe kell tehát venni a testület döntését is.

A Benes-dekrétumok a magyar – és német – kisebbségre vonatkozó passzusait Magyarország erőfeszítései ellenére sem fogják megváltoztatni, hiszen azok Gasparovic elmondása szerint nemcsak azért ,,érinthetetlenek”, mert a szlovák jogrend részeivé váltak, de ugyanakkor egy európai szintű problémát érintenek.

Pozitív jövőkép

Tehát a két országot érintő ,,legfontosabb vitás kérdésekben a nézeteltérések valóban megmaradtak”, az egyeztetés sokat segített egymás álláspontjának megértésében. Éppen ezért mind Áder, mint pedig Gasparovic támogatja a két ország miniszterelnökeinek tavaly ősszel született kezdeményezését a nyitott kérdésekről folytatandó szakértői egyeztetésekről.

A két állam együttműködésének jövője ennek köszönhetően az eddigi eredmények mellett a ma még vitás kérdésekben is pozitív lehet. Noha Gasparovic elhárított minden történelmi kérdés értelmezését, beleértve Sólyom László volt köztársasági elnök 2009-es szlovákiai látogatásának megakadályozását, a közös történelem közös értelmezését mindketten támogatják. A történelmi ,,félreértések” együttes tisztázása pedig elősegítheti egymás megismerését és az egymásban látott ellenségkép megváltoztatását.

A közös vízió tehát egy jó kiindulópont, amit azonban a gyakorlatban is meg kell valósítani. Ehhez pedig minden egyes félnek tisztában kell lennie lehetőségeivel és tetteinek következményeivel. Más szavakkal az úgynevezett ,,soft” eszközök, legyenek azok kulturális, gazdasági vagy társadalmi akciók, elvezethetnek a ,,hard policy” által diktált tettek helyrehozásához. A kérdés csupán az idő és a felvidéki magyar kisebbség helyzetének változása.

Zsár Virág

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »