Háromszor annyi pénzt fordítanának a gazdaságfejlesztésre

Közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítaná a kormány a következő hét évben Magyarországnak járó uniós források 60 százalékát. A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára Brüsszelben tárgyalt erről uniós illetékesekkel, bemutatva nekik egyebek mellett az uniós pénzelosztásért felelős tervezett új intézményrendszert is.

A háromszorosára növelné a kormány a közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítható uniós források összegét – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkárának brüsszeli nyilatkozatából. Cséfalvay Zoltán a versenyképességért felelős tagállami miniszterek brüsszeli ülésén vett részt, de találkozott más uniós illetékesekkel is, akikkel a következő többéves pénzügyi kerethez kapcsolódóan megkötendő stratégiai partnerségi megállapodásról tárgyalt.

A politikus szerint egyértelműek a kormány alapvető irányai: „a 2014-2020 között Magyarországnak járó európai uniós források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre kell fordítani”. Hozzátette, hogy a jelenlegi pénzügyi keretben a pénzek mindössze 16 százalékát fordították erre a célra. Kifejtette, hogy a legtöbb beruházásnak van valamilyen jótékony hatása a gazdaságra, de kevés az olyan projekt, amely közvetlenül fejleszti a gazdaságot.

Kérdésre válaszolva elmondta, közvetlen gazdaságfejlesztésnek számít a kormány olvasata szerint a kutatás-fejlesztés, az innováció, a kis- és középvállalkozások támogatása, az infotechnológia és a foglalkoztatás, de az államtitkár idesorolta még a szolgáltatási szektort és a turizmust is, „azaz minden, ami termelési alapú és hozzájárul a gazdasági növekedéshez”.

Az uniós források további 40 százalékát kaphatná meg „minden, ami nem a közvetlen gazdaságfejlesztésbe tartozik”, azaz például a közlekedés és a humán-infrastruktúra fejlesztése.

Cséfalvay Zoltán Brüsszelben ismertette az uniós források elosztásáért felelős új intézményrendszer működési elveit is. Megismételte, hogy a 2014-2020 közötti pénzügyi tervezési időszak forrásaira érkező pályázatokról már a szakminisztériumok fognak dönteni, így lehet ugyanis biztosítani a szakpolitika, a stratégiaalkotás és a végrehajtás közötti koherenciát. Ezek technikai részleteiről még jelenleg is egyeztet a kabinet.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a 2007-2013 közötti keret forrásait, és kifutó pályázatait még a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség viszi végig. Szerinte a ciklus végefelé óriási összegeket kell kifizetnie az NFÜ-nek a kedvezményezettek felé, idén például 1500, jövőre pedig 1700 milliárd forintot, ezért indokolt, hogy a jelenlegi keret forrásaira érkezett pályázatokat még a jelenlegi intézményrendszer hajtsa végre.

Versenyképességi Tanács

A versenyképességért felelős miniszterek kedd délután aláírták az európai szabadalmi rendszer részeként létrejövő szabadalmi bíróság felállításáról szóló kormányközi egyezményt. Ezzel végső pont került az egységes szabadalmi csomagra. Cséfalvay Zoltán államtitkár emlékeztetett arra, hogy öt évtizedes vesszőfutás ért véget kedden. Ezzel elhárult minden akadály az elől, hogy 25-ös körben (Spanyolország és Olaszország nélkül) elinduljon az oltalmi rendszer megerősített együttműködésen keresztül.

A kormányközi megállapodás része az is, hogy az intézményben majdan dolgozó bírákat Budapesten fogják majd képezni, így a képzési központtal már a második uniós intézménynek adja majd Magyarország a székhelyét.

Az új rezsim alatti első szabadalmakat 2014 áprilisban adhatják majd ki, az eddigi 36 ezer helyett körülbelül 5000 eurós áron.

Hosszas vitát folytattak a tagállamok az állami támogatások tervezett új rendszeréről. Az Európai Bizottság javaslatának sarkalatos pontja, hogy a legfejlettebb régiókban működő nagyvállalatok a jövőben nem kaphatnának állami támogatást. A gazdasági tárca államtitkára azt mondta, ezt több nagy tagállam, így Németország és Franciaország mellett Magyarország sem támogatja. Cséfalvay Zoltán szerint fontos lenne fenntartani a jelenlegi rendszert.

„Ha valaki figyelembe veszi, hogy miként működik a gazdaság, milyen globális láncok köré szerveződik, és figyelembe veszi azt a geográfiai helyzetet, ami egyes kelet-európai országokban van, akkor látható az erős nagyvállalatok meglétének a jelentősége. Egy nagyvállalat közép-magyarországi beruházásának komoly tovagyűrűző hatása lenne a kis- és középvállalkozásokra is.” – tette hozzá Cséfalvay Zoltán.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »