Eggyel kevesebb EP-képviselője lehet Magyarországnak

Az EP alkotmányügyi szakbizottsága azt javasolja, hogy Magyarország egy képviselői helyet veszítsen 2014 után az Európai Parlamentben. A következő EP-választások után 754-ről 751-re kell csökkenteni a képviselőtestület létszámát, miközben helyet kell szorítani az idén csatlakozó Horvátország 11 képviselőjének is.

Elfogadta az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága (AFCO) az EP 2014 utáni összetételéről szóló javaslatot, ami alapján Magyarország a jelenlegi 22 helyett 21 képviselőt küldhetne a képviselő-testületbe. A képviselők 21 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, egy tartózkodással fogadták el az előterjesztést, amely egy majdani európai tanácsi határozat alapjául szolgálna, legalábbis az EP elképzelései szerint.

Az EP összetételének átalakítására több okból is szükség van. Egyrészt Horvátország 2013. július 1-jére tervezett csatlakozása miatt helyet kell szorítani a jelenleg még megfigyelőként dolgozó horvát EP-képviselőknek. Eredetileg 12 képviselőt küldött volna Zágráb Brüsszelbe és Strasbourgba, az általános csökkentés miatt viszont a horvát delegáció csak 11 fős lesz.

Ugyancsak ilyen ok, hogy 2014-ben lejár az az átmeneti rendelkezés, amely engedélyezte, hogy Németország még a ciklus végéig 99 képviselőt küldjön az Európai Parlamentbe, a 2014-es választások után már a Lisszaboni Szerződésben meghatározott maximális 96 képviselője lehet az EU legnagyobb népességgel rendelkező Németországnak az EP-ben.

A harmadik ok pedig annak a szintén átmeneti rendelkezésnek a megszüntetése, amely a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésekor lehetővé tette, hogy 751 helyett 754 legyen az EP maximális létszáma 2014-ig.

Az Európai Parlament összetételéről az Európai Tanácsnak kell határozatot alkotnia, az EP egyetértésével, forrásaink szerint viszont az EP abban bízik, hogy ha sikerül egy nagy többséggel elfogadott javaslatot alkotnia, akkor azt az állam- és kormányfők változatlan formában fogják átvenni. A nagy többség szakbizottsági szinten megvolt, kérdés azonban, hogy a plenáris ülésen is sikerül-e hasonló arányokat teremteni. A BruxInfónak nyilatkozó Schöpflin György néppárti EP-képviselő szerint ez nem biztos, sokaknak ugyanis nem tetszik az elfogadott tervezet, dacára annak, hogy most nem kapott ellenszavazatot a javaslat.

Az EU előtt álló kihívás tehát lényegében az, hogy a 751-es összlétszám tartása mellett „helyet csináljon” a 11 horvát képviselőnek, a legkevesebb, hat képviselővel rendelkező országok (Észtország, Luxemburg, Málta, Ciprus) ne veszítsenek képviselői helyeket, a létszámcsökkentést pedig lehetőség szerint a degresszív arányosság, valamint az „egy ország maximum egy képviselői helyet veszíthet” elv szerint hajtsák végre, figyelembe véve az elmúlt években bekövetkezett demográfiai változásokat.

Az európai parlamenti vélemény készítői szerint részben a közepes méretű, jelenleg 22 képviselőt az EP-be küldő országoktól kell elvenni 1-1 képviselői helyet. Ezek Magyarország, Belgium, Portugália, Görögország és Csehország. Ezen túlmenően a jelentéstervezet szerint 1-1 képviselőt vesztene még Románia, Bulgária, Írország, Litvánia, Lettország, Ausztria és a belépése pillanatában maga Horvátország is.

Néhány tagállam szerint viszont így továbbra is aránytalan maradna a mandátumeloszlás. A svéd szocialista delegáció a jelentésről szóló vitában többször is elmondta, hogy Magyarországtól két helyet is el kellene venni. Marita Ulvskog szocialista EP-képviselő szerint „elfogadhatatlan, hogy Magyarországnak, amelynek mindössze 500 ezerrel nagyobb a lakossága, mint a miénk, két képviselővel többje legyen, mint nekünk az EP-ben” – mondta Ulvskog, hozzátéve, hogy ehhez hasonlóan az is, hogy Ausztriának csak eggyel legyen kevesebb képviselője, holott egymillióval kevesebb ember él Ausztriában, mint Svédországban.

Ezt a képviselő még a szakbizottsági szavazás előtt mondta, a módosításokkal elfogadott tervezet szerint végül Magyarország nem veszít, csak egy helyet, Svédország megtarthatja a 20 képviselőjét, új elemként viszont Ausztria képviselői helyeinek száma 19-ről 18-ra csökken. Szakértők szerint tehát a svéd problémát végül nem Magyarország, hanem Ausztria kárára oldotta meg a szakbizottság.

A jelentés szocialista készítője a BruxInfo kérdésére elmondta, Magyarországnak a jelenlegi rendszerben is két képviselővel többje van, mint Svédországnak, de ragaszkodni akartak ahhoz, hogy eggyel több képviselőt egy tagország se veszítsen. Az olasz Roberto Gualtieri sajnálja, hogy nem az eredeti jelentési javaslatot fogadták el a képviselők (amely szerint Svédország is veszített volna egy helyet, Ausztria viszont nem), de mint mondta, megérti az érveket emellett is.

A lengyel néppárti Rafal Trzaskowski hozzátette, arra törekedtek, hogy a lehető legtökéletesebb arány jöjjön ki a népesség figyelembevételével. A képviselő is úgy látja, a logikánk azt kívánta volna, hogy a svédek veszítsenek egy helyet, ne az osztrákok. Az ennek ellenkezőjéről szóló módosító javaslatot viszont 10-9 arányban megszavazták a képviselők.

A jelentés szerint 2014-ben, vagy 2015-ben egy európai konventnek kellene felülvizsgálnia az európai parlamenti helyek rendszerét. Trzaskowski elmondta, „a többi uniós intézmény működését egyébként is felül kell vizsgálni akkor, úgyhogy ez jó alkalom lenne egy igazságosabb EP-elosztási rendszer kidolgozására”.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »