Újabb betiltási kérelem a német szélsőjobboldal ellen

Az újabb betiltási kérelem a szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt ellen egyre több hivatalos támogatót szerez. Jelenleg a parlament alsóházában zajlik a vita. A Szociáldemokrata Párt sürgeti a beszüntetést, míg a többi párt a jogi kockázatok miatt aggodalmaskodik.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyors döntést követel a Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) betiltása ügyében a német parlament alsóházától. Szerintük „az esélyek még soha nem voltak ilyen jók” a párt betiltására, és több száz oldalnyi bizonyíték mutatható fel, amely igazolhatja a párt demokratikus berendezkedéssel való összeegyeztethetetlenségét. Igaz, nem elegendő a parlamenti döntés, több közpolitikai szererplőnek kell még támogatnia a kérelmet az Alkotmánybíróság előtt. 

A Szociáldemokrata Párt kezdeményezésére a német parlament alsóháza február 1-jén arról tárgyalt, hogy támogassa-e a szélsőjobboldali párt beszüntetési eljárását. A tartományok képviselői a Bundesratban december közepén nagy többséggel már megszavazták a betiltási kérelmet, az SPD reméli, hogy az alsóház is ezt fogja tenni. Egy korábbi hasonló eljárás az NPD ellen 2003-ban meghiúsult, azonban az SPD ragaszkodik az újabb próbálkozáshoz.

Az Német Nemzeti Demokrata Párt elleni eljárás sikere a szövetségi alkotmánybíróságnál nem garantált, de „még soha nem volt ekkora esély az NPD betiltására” – mondta Thomas Oppermann, a szociáldemokraták frakcióvezetője a Der Spiegel c. lapnak. Azonban nem csak a szövetségi tanácsnak, hanem a parlament alsóházának, a kancellárnak és a szövetségi minisztereknek is csatlakoznia kellene az indítványhoz a szövetségi alkotmánybíróság előtt. A kancellár és a miniszterek márciusban hoznak döntést az ügyben.

A párt megítélése egyöntetű

A parlamenti pártok kivétel nélkül egyetértenek a német szélsőjobboldali párt, az NPD megítélésében. Mindannyian veszélyesnek tartják a pártot, azonban egyre nő azoknak a száma, akik a betiltási kérelem jogi rizikói miatt aggódnak. Oppermann hangsúlyozta, hogy a politika ma sokkal felkészültebb, mint 2003-ban, és számtalan oldalnyi, hasznosítható forrásból származó bizonyíték támasztja alá, hogy az NDP a szabad és demokratikus berendezkedés ellen irányul – írja a Der Spiegel.

Az SPD reményeivel ellentétben azonban nem minden párt támogatja a „nyilvánvalóan szélsőjobboldali, antiszemita és részben erőszakra kész párt minden eszközzel való eltörlését”. A kereszténydemokrata pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble (CDU) januárban kételyeinek adott hangot az eljárás sikerességét illetően, illetve nem helyeselte azt. Hans-Peter Friedrich (CSU) keresztényszocialista belügyminiszter és a szabaddemokrata igazságügyi miniszter, Sabine Leutheusser-Schnarrenberger (FDP) is „problémásnak” tartja a szövetségi alkotmánybírósághoz való fordulást. Hans-Peter Uhl, a keresztényszocialisták (CSU) belügyi szóvivője figyelmeztette politikus társait, hogy egy párt betiltása komoly és bonyolult lépés. Szerinte Amerikában vagy az Egyesült Királyságban semmiképpen nem fordulna elő, hogy egy pártot betiltanak. Ha egy demokráciában erre kerülne sor, az a választók korlátozása lenne – tudósít a Deutsche Welle. Angela Merkel szintén szkeptikus az eljárás sikerét illetően, úgy tűnik, csak az elkövetkezendő hetekben kötelezi majd el magát az egyik álláspont mellett.

A 2003-as indítvány sikertelensége

2003-ban a betiltási indítvány technikai okok miatt fulladt kudarcba, ugyanis kiderült, hogy a legtöbb bizonyíték az alkotmányvédelemnek dolgozó, a Német Nemzeti Demokrata Párt és különböző neonáci szervezetekbe beépült kémektől származik. Mikor ez kitudódott, az alkotmánybíróság felvilágosítást követelt ezekről az ún. „bizalmi emberektől” (németül „V-Leute”), ám a nevek kiadását megtagadták, így az alkotmánybírósági határozat elutasította a párt betiltását, hiszen nem tisztázták, hogy a bizalmi embereknek mekkora szerepük volt az NPD-ben, illetve a neonáci szervezetek irányításában. Így nem került sor a kérdés kivizsgálására, hogy az NPD alkotmányellenes párt lenne-e. 2012 decemberében a tartományok miniszterelnökei úgy döntöttek, kísérletet tesznek egy újabb betiltási eljárásra, nyilvánosan hozzáférhető forrásokból nyert bizonyítékokkal. Azonban a pénzügyminiszter bejelentésével, miszerint nem támogatja az újabb eljárást, csökkent az esély a Bundesregierung, a Bundesrat és a Bundestag közös indítványára.

A tervezett beszüntetési eljárás kapcsolatban áll a 2011 novemberében felfedett „Nationalsozialistischer Untergrund” (NSU) nevű, háromfős zwickaui terrorcsoport által elkövetett emberölésekkel. A terroristák a vád szerint 2000 és 2006 novemberében összesen kilenc bevándorlót és egy rendőrnőt gyilkoltak meg. Az NSU és az NPD közti kapcsolat a nyilvánosság előtt vitatott, ám a terrorista szervezet támogatásáért vádolják az NPD egyik volt politikusát, Ralf Wohlleben-t. A terroristacsoport felfedése indította el az újabb betiltási kérelmet.

A Német Nemzeti Demokrata Párt a beszüntetési eljárás kapcsán korábban bejelentette, hogy szükség esetén az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. Kritikusok aggódnak, hogy a párt végül nyertesen jön ki az ügyből, ugyanis ha nem sikerül a párt betiltása, pár évig biztosan esélytelen egy újabb indítvány. Amennyiben a többi párt összefog és elegendő hivatalos forrásból származó bizonyítékot sikerül összegyűjteniük, talán elérhetik a párt betiltását. Ebben az esetben azonban félő, hogy a párt tagjai illegális csoportokban hirdetik tovább ideológiájukat. Oppermann hangsúlyozta, hogy csupán a párt betiltása nem elegendő, a gyerekeket korán meg kell tanítani a szélsőjobboldali gondolkodás elvetésére, a felnőtteket pedig arra kell buzdítani, hogy ne tűrjenek el semmiféle neonáci ideológiából elkövetett megmozdulást.