10 milliárd euró alatti lehet Van Rompuy új pénzalapja

8-10 milliárd eurós összegű lehet a fiatalok foglalkoztatási helyzetét javítandó új uniós alap – mondta a BruxInfo kérdésére a szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős uniós biztos. Andor László elképzelései szerint a pénzalap forrásait főként a Bizottság által javasolt Ifjúsági Garancia rendszerének megvalósítására kellene fordítani. A pénzügyi eszköz főbb körvonalait a tagállami vezetők rajzolhatják fel a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójukon.

Az Európai Bizottságnak kell majd minden bizonnyal kidolgoznia annak a fiatalok munkanélküliségét kezelni hivatott pénzalapnak a részleteit, amelynek felállítását kedden közzétett nyilatkozatában javasolta az Európai Tanács elnöke. Herman Van Rompuy azt írta, „csütörtökön javasolni fogok egy új – fiatalok munkanélküliségét kezelő – kezdeményezést, amely jelentős mennyiségű pénzt is tartalmazna”.

Az uniós tagállamok vezetői csütörtökön ülnek össze abban a reményben, hogy tető alá hozzák a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi keret főszámairól szóló megállapodást. A napokban nyilatkozó források szerint az Európai Tanács elnöke csütörtökön délután mutatja majd be az állam- és kormányfőknek a frissített javaslatát a többéves költségvetés sarokszámaira, ennek része lesz az új pénzalap is.

A foglalkoztatási ügyekért felelős uniós biztos szerdán a BruxInfo kérdésére elmondta, „legfeljebb 10 milliárd, de inkább kevesebb euró” állhat majd rendelkezésre egy ilyen pénzalapban a következő hét esztendőben. Az alap működési elveiről, és a keret összegéről szóló döntést a tagállami vezetőknek kell majd meghozniuk, de a részletek kidolgozására minden bizonnyal az Európai Bizottságot kéri majd fel a tagállami alku után Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

Andor László elmondta, a közelmúltban az Európai Tanács is felismerte, hogy komolyabban kell foglalkozni a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javításával. Éppen ezért az uniós biztos azt szeretné, ha a tagállamok a majdani pénzalapból főként az Ifjúsági Garancia rendszer megvalósítására igényelnének pénzt.

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) számításai szerint 20-21 milliárd euróba kerülne a rendszer kiépítése az EU 28 országában. (A jelenlegi 27 tagállamban, és a júliusban csatlakozó Horvátországban.)

„Ha létre is jön egy ilyen eszköz, ez önmagában nem tudja majd fedezni a garanciarendszer teljes költségét, talán felét, vagy annyit sem” – mondta Andor László. Magyarázata szerint viszont szükség van egy külön, erre szakosított pénzalapra, mert az Ifjúsági Garancia több mindenről szól: komplex ajánlatcsomagot kell életbe léptetni, amin belül vannak foglalkoztatási megoldások, és munkahelyek is. A másik ok pedig az, hogy „ha egy külön eszköz jön létre, akkor maga a pénzalap is jobban látható lesz, az ezzel kapcsolatos végrehajtás pedig elszámoltathatóbb”.

Andor László valószínűnek tartja, hogy az új pénzalap részben az Európai Szociális Alap forrásain alapul majd. Elképzelései szerint ennek lenne egy fix, és egy felülről nyitott szegmense is, de hangsúlyozta, ebben az ügyben a tagállami vezetőknek kell majd megállapodniuk.

Kérdés az is, hogy mely országok igényelhetnének pénzt a majdani alapból. Herman Van Rompuy ezzel kapcsolatban azt írta, „ez a pénz elsősorban a leglesújtóbb helyzetben lévő régiókat fogja célozni, hogy a fiatalok munkához jussanak”. Az Európai Tanács döntése nyomán az Európai Bizottság tavaly a fiatalok foglalkoztatása szempontjából 8 legrosszabb helyzetben lévő országba küldött akciócsoportokat, amelyek részben a források átcsoportosításával igyekezett csökkenteni a fiatalkori munkanélküliség aggasztóan magas szintjét.

Az uniós biztos szerint ehhez az alaphoz nemcsak ez a 8 ország férne hozzá. Szerinte „nem lenne célszerű mechanikusan átvenni azt, amit egy éve csináltunk”. Elképzelései szerint helyben, a régiók szintjén kellene definiálni a jogosultságot, és ezt nem feltétlenül hozzákötni a felhasználáshoz.

Ifjúsági Garancia

A Bizottság decemberi javaslata szerint az uniós tagországoknak az Ifjúsági Garancia rendszerével kellene javítaniuk a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeit, mégpedig annak garantálásával, hogy a fiatalok az iskola elvégzése utáni legfeljebb 4 hónapban állásajánlatot, gyakornoki, vagy továbbtanulási lehetőséget kapnak az államtól.

A bizottsági javaslat formális tanácsi vitája február végén kezdődik meg.

Többször is megfogalmazódott félelemként, hogy vajon nem kényelmesítené-e el a fiatalokat az iskolai évek alatt a tudat, hogy négy hónapon belül úgyis kapnának valamilyen lehetőséget az államtól. Andor László szerint nem, a 4 hónap ugyanis kellően hosszú idő, és így ösztönzőnek tekintheti az érintett fiatal, hogy intenzív munkakereséssel teljen el az a bizonyos 4 hónap.