Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
2013. január 17-én a boszniai hatóságok négy egykori bosnyák katonát vettek őrizetbe, mivel a vádak szerint a délszláv háborúk idején hadifoglyokat végeztek ki a goraždei rendőrségen. A háborús időkben enklávéba szoruló helyi muzulmán lakosság, illetve az ARBiH egykori harcosai azonban tiltakoznak egykori védelmezőik, bajtársaik elfogatása ellen. Szerintük elfogadhatatlan, hogy ők bűnhődnek, miközben a várost egykor ostromló szerb alakulatok tagjai rendre kicsúsznak az igazságszolgáltatás karmai közül.
A hétvégén tartandó csendes demonstrációt elsősorban figyelemfelkeltésnek szánják a goraždei szervezők, akik között szép számmal megtalálhatjuk a bosznia-hercegovinai haderők egykori tagjait, szimpatizánsait, illetve a kilencvenes években történt borzalmak túlélőit.
A most lakat alá került muzulmán védők a vádak szerint hiába végeztek ki a városka rendőrségi épületében hét már fegyvertelen szerb férfit, az ellenük lefolytatott eljárás mégis felbőszítette a többségében bosnyákok lakta település lakosait.
A helyiek ugyanis megmozdulásukkal is arra emlékeztetnének mindenkit, hogy a város mintegy 1336 napig tartó ostroma során az egykori agresszorok mintegy 1600, más források szerint 4000 főnyi veszteséget okoztak a nem szerb nemzetiségű lakosság soraiban. Ráadásul a szervezők véleménye szerint ezen többségében civil emberek haláláért még senkit sem vontak felelősségre.
Az ostrom alá vont „biztonsági övezet”
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993. április közepén hozott határozata Bihać, Tuzla és Szarajevó mellett három mélyen a szerbek által uralt területbe ágyazódott várost is az úgynevezett „biztonsági övezetek” közé sorolt. Žepa és a később a szerb agressziót is megtestesítő Srebrenica mellett ilyen település lett Goražde is.
Az ARBiH által védett, de az ENSZ kéksisakosai által is felügyelt várost a megállapodások szerint meg sem közelíthették volna a szerb csapatok, vezetőjük Ratko Mladić azonban 1994. április 10-én mégis parancsot adott a többségében muzulmánok lakta enklávé felszámolására.
A szerb nehézfegyverek nyomása alatt a védelem mindössze pár óra alatt összeomlott, s később a NATO légicsapásai is kellettek ahhoz, hogy a város ne kerülhessen a támadó fél kezére.
Később 1995. július 16-án, azaz alig pár nappal a Srebrenicát ért támadás után a most Hágában raboskodó Mladić nyilvánosan jelentette ki, hogy csapatai ősszel beveszik Goraždét, Bihaćot, majd Szarajevót is. Ám erre a háború végéig – többek között a NATO újabb légicsapásai miatt – már nem kerülhetett sor.
Mátraházi Tibor
Mátraházi Tibor
