Magyarország is részt vehet a mali katonai akcióban

A Maliban zajló katonai akcióban és a februárban elinduló uniós kiképzői misszióban is hajlandó részt venni Magyarország – jelentette be az uniós külügyminiszterek csütörtöki rendkívüli ülése után a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Németh Zsolt szerint Budapest a képességei fényében orvosokkal, helikopterekkel és vadászgépekkel is tud segíteni. A tárcavezetők az ülésen döntöttek a mali kiképző misszió azonnali felállításáról, amely az afrikai ország hadseregének képzését segíti majd.

A kormány döntése szerint Magyarország minden fronton szeretne részt venni a Maliban zajló nemzetközi erőfeszítésben. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, mindez kiterjed a katonai akciókra és a hamarosan létrejövő uniós kiképző misszió munkájára is.

Németh Zsolt az uniós külügyminiszterek szerdai brüsszeli rendkívüli ülése után beszélt erről, amelyen minisztertársai és a katonai akciót irányító Franciaország külügyminiszterének is a tudtára adta, hogy Magyarország nyitott bármilyen segítségre. Újságíróknak elmondta, „vannak orvosaink, helikoptereink és vadászgépeink is, amiket fel tudunk ajánlani”.

Tájékoztatása szerint A Honvédelmi Minisztérium megkezdte az egyeztetéseket a párizsi kormánnyal, és „az igények, valamint a képességeink fényében ott állunk az akció mögött”. Ezzel összefüggésben nem kívánt további részleteket közölni, a BruxInfo kérdésére annyit mondott, hogy a használható eszközöket hajlandó bevetni a kormány.

A magyar részvétel nemcsak a francia vezetéssel zajló katonai beavatkozásra, hanem a hamarosan létrejövő uniós kiképzőmisszióra is vonatkozik. A tagállami külügyminiszterek éppen a csütörtöki ülésükön döntöttek a misszió azonnali felállításáról, válaszul az afrikai országban kialakult helyzetre. Mindez nem új, a tagállamok már korábban megállapodtak a misszió létrehozásáról, a csütörtöki döntéssel azonban felgyorsították a folyamatot.

Források szerint már február elején elindulhat Bamakóban a mali hadsereg képzése, az viszont még nem világos, hogy Magyarország milyen formában vehet részt a kiképzőmisszió munkájában. Mint kiderült, az uniós akció nemcsak a mali hadsereg, hanem az afrikai vezetéssel létrejövő nemzetközi erők (AFISMA) képzésében is részt vesz majd. A misszió munkájában kezdetben 200-250 fő vehet részt, őket mintegy 400 fős erő fogja védeni.

Az Európai Unió a politikai átmenetet is szeretné segíteni. A külügyminiszterek ezért azt kérték az ülésen részt vevő mali külügyminisztertől, hogy a nyugat-afrikai ország kormány készítsen egy részletes tervezetet a demokratikus intézményrendszer kiépítésére, és az alkotmányos rend megteremtésére. Tieman Coulibaly a brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta, a kabinet ezt minél előbb meg fogja tenni. Szerinte a helyzet sürgető, hiszen „terroristák félemlítik meg az ország lakosságát”.

Kérdésre válaszolva szükségesnek nevezte a nemzetközi katonai beavatkozást, és szerinte az sikerre is fog vezetni.

Elmérgesült a helyzet

A rendkívüli intézkedésekre azért van szükség, mert a 2012 tavaszán kiújult konfliktus január elején elmérgesedett. Tavaly március óta iszlamista, egyesek által terroristának, illetve „a helyi Al-Kaidának” nevezett csoportok az ellenőrzésük alá vonták Mali északi részét, köztük Timbuktut. Azóta több mint 400 ezer mali állampolgár hagyta el az otthonát, miközben az élelmiszerhiány is tizedeli a lakosságot.

Januárban viszont az iszlamista csoportok benyomultak a déli területekre, mire válaszul múlt pénteken a francia hadsereg támadást indított az északi erők ellen. A múlt heti légicsapások után szerdán a szárazföldi akciók is megindultak Maliban.

A háború lényegében azóta zajlik. A kezdeti 800 fős francia katonai kontingens hamarosan 2500 fősre duzzadhat, ez pedig jövő héten kiegészülhet egy összevont afrikai hadtesttel a környező országok katonáinak részvételével. Nagy-Britannia, Németország és Belgium bejelentette, szállító járművekkel, és orvosi felszerelésekkel segíti a francia akciót.

A francia államfő múlt héten közölte, a beavatkozásnak egyetlen célja van: a terrorizmus elleni harc és „egy baráti ország védelme”. A nemzetközi erők megállították az iszlamisták délre nyomulását, és „a hadsereg most már megindult észak felé, és azon dolgozik, hogy kiűzzék a terroristákat az országból” – fogalmazott a francia védelmi miniszter.

Németh Zsolt államtitkár értékelése szerint a mali helyzet „sajátos vegyülete a terrorizmusnak, a szervezett bűnözésnek és az iszlám radikalizmusnak”. A politikus úgy látja, a mali helyzetnek komoly regionális kihatásai lehetnek, „ha afganisztáni forgatókönyv megy végre Maliban”.

Ezt hangsúlyozta Tieman Coulibaly is, jelezve, hogy a fenyegetettség nemcsak Malit, hanem az egész régiót érinti.