Kastélyfelújításra már nem ad pénzt az EU

Brüsszel azt szeretné, ha Magyarország a kutatásra, az üzleti innovációra és a versenyképesség, továbbá a rendkívül alacsony foglalkoztatási szint javítására fordítaná 2014 és 2020 között a számára elérhető kohéziós támogatások javát. Bár a támogatási összeg még nem ismert, a fejlesztési programok előkészítése már javában zajlik.

Még nem lehet tudni, hogy mennyi közösségi forrás áll majd hazánk rendelkezésére 2014 és 2020 között a felzárkóztatásra, de mindez nem akadályozza meg az Európai Bizottságot és a magyar hatóságokat abban, hogy megkezdjék a párbeszédet a leendő programok tartalmi és formai elemeiről. A BruxInfo értesülései szerint a támogatások felhasználásának kereteit rögzítő partnerségi megállapodásról és a programokról tavaly novemberben tartották az első megbeszélést, és Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár vezetésével január 8-án is egy népesebb szakértői delegáció tárgyalt Brüsszelben.

Az Európai Bizottság egy még tavaly ősszel készült pozíciós papírban beazonosította a magyar gazdaságot érintő fő kihívásokat, és egyúttal felvázolta azokat a prioritásokat, amelyekre véleménye szerint Magyarországnak a következő hétéves időszakban a rendelkezésére bocsátandó közösségi kohéziós forrásokat koncentrálnia kellene.

A tagállamokkal szemben elvárás, hogy az EU 2020 gazdasági stratégia „intelligens, fenntartható és társadalmi befogadást előmozdító” növekedés céljaira költsenek az alapokból, mert ez szolgálja leginkább a versenyképességet. A Bizottság a tagállamokkal folytatandó tárgyalásokon az európai szemeszter keretében elfogadott országspecifikus ajánlásokra helyezi a hangsúlyt és olyan beruházásokra szeretné ösztönözni őket a következő években, amelyek ezeknek az ajánlásoknak a végrehajtását ösztönzik.

Magyarország esetében ennek megfelelően a kutatás, az üzleti innováció és versenyképesség javítása, a fenntartható infrastruktúra-fejlesztés, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió javítása és a természeti erőforrások hatékony kihasználása lennének azok a területek, amelyekre a Bizottság szakszolgálatainak megítélése szerint a felzárkóztatási támogatások zömét fordítanák. Az EU központjában az országon belüli egyre növekvő regionális fejlettségbeli különbségek csökkentésének is nagy figyelmet szentelnének.

Brüsszel arra is nagy hangsúlyt helyez, hogy a tagállamok a minél nagyobb hatásfok elérése végett ne aprózzák szét a fejlesztési forrásokat túl sok cél és projekt között. Szakértők szerint a Bizottság prioritásaiban nincs semmi meglepő, arról azonban már vita lehet, hogy milyen célra, mennyi pénzt fognak majd allokálni.

Az Unió praxisában először egy negatív lista is készül, azokkal a beruházásokkal és projekttípusokkal, amelyeket a Bizottság eleve nem fogad el, vagy ahol a kormányoknak tételesen bizonyítaniuk kell, hogy a növekedési célokat szolgálják. Ilyenformán a nem kívánatos célterületek közé tartozik a sport (például az élsportot célzó stadionépítés), a magánérdekeltségű turisztikai beruházások, mint például a kastélyok felújítása, amihez nem feltétlenül szükségesek közpénzek, és a kulturális tevékenységek többsége is.

Jogszabály zárja majd ki 2014 után a másod- és harmadrendű utak építésének uniós forrásokból történő finanszírozását is, kivéve, ha a transz-európai hálózatokhoz illeszkednek.