Tetszik Brüsszelnek a magyar költségvetés

Rövid távon nem látja veszélyben a magyar államháztartás fenntarthatóságát az Európai Bizottság, amely szerint közép- és hosszú távon sem kell tartani különösebb nyomástól, ha a kormány maradéktalanul végrehajtja az előirányzott ambiciózus államháztartási konszolidációt.

„Általánosságban véve úgy tűnik, hogy Magyarországra költségvetési oldalról rövid távon nem nehezedik kockázatokkal járó nyomás” – állapította meg a közpénzügyek fenntarthatóságáról kedden közzétett bizottsági jelentés.

Brüsszel közép- és hosszú távon is alacsonynak ítéli az államháztartás fenntarthatóságát övező kockázatokat, feltéve, hogy a kormány következetesen végrehajtja az előirányzott ambiciózus költségvetési konszolidációt és a 2014 utáni években is a jövő évre várt szinten marad az elsődleges költségvetési egyenleg.

Az Európai Bizottság kedden tett közzé három módszertani dokumentumot, ezek egyike a közpénzügyek fenntarthatóságáról készült jelentés, ami mind a 27 uniós tagállamban szemügyre veszi a helyzetet.

A jelentés Magyarországról szóló része rámutat, hogy várakozások szerint az államadósság szintje a 2011-es GDP-arányosan 81,4 százalékról 2014-ben 76,8 százalékra csökken. Hozzáteszi, hogy sokkal nagyobb kockázatok lennének akkor, ha a strukturális elsődleges egyenleg a múltban megfigyelt alacsonyabb értékekhez térne vissza, mint például az 1998 és 2012 közötti időszak átlaga. A Bizottság becslése szerint ugyanakkor a 2011-es -0,2 százalékos strukturális elsődleges költségvetési egyenleg 2014-re 1,6 százalékra nő.

Ezért a testület szerint az államadósság csökkentésére kell helyezni a hangsúlyt. Magyarországnak a jelentés szerint „a strukturális elsődleges egyenlegben a GDP 0,5 százalékával egyenértékű, a fenntarthatóságot javító, hosszú távra szóló politikákat kell végrehajtania a fiskális rés befoltozása érdekében. Arra is felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy a hazánktól kért erőfeszítés jóval alatt marad az EU egészétől elvárt 2,7 százalékos javulásnak, ami elsősorban a társadalom öregedésével összefüggő költségek kedvezőbb alakulását és kisebb mértékben a kiinduló költségvetési pozíciót tükrözi.

A hosszú távú magyar fenntarthatósági rés a Bizottság szerint főleg az öregedés hosszú távú költségei által indokolt kiigazításból (0,3%) és az egészségügy és a hosszú távú gondozás kötlségeiből (1%) ered, és részben semlegesítik a nyugdíjkiadások (0,2%) és az oktatásra és a munkanélküli segélyre fordított kiadások komponensei.

Ha nem történne változás a politikában, Brüsszel szerint a GDP 76,8 százalékáról (2014) 2018-ra 77,9 százalékra emelkedne az államadósság, amely ezt követően 2030-ra 53,1 százalék körüli szintre süllyedne.

A jelentés emlékeztet rá, hogy az öregedés hatásairól 2012-ben készült jelentés szerint Magyarországon az öregedéshez kapcsolódó közkiadások a GDP 1,6 százalékával növekednének 2010 és 2060 között, miközben uniós átlagban a GDP 2,9 százalékával.

A dokumentumból az is kiderül, hogy ha rövid távon nem is leselkednek kockázatok az államháztartás fenntarthatóságára, az összkép kialakításánál figyelembe vett egyes változók meghaladják a kritikus értékeket.

Ezek a következők: fiskális oldalon az államadósság nettó mértéke és az állami szféra bruttó finanszírozási szükségeletei; a versenyképesség oldalán a nettó nemzetközi beruházási pozíció, a privát adósság szerkezetére tekintettel a háztartások és a nem pénzügyi vállalkozások rövid távú adóssága. A 2012-es GDP reálnövekedés is a kritikus szint alatt van.