Kemény üzenet Szíriának

Illegitimnek nyilvánította az Európai Tanács a szíriai rezsimet. Az uniós tagországok állam- és kormányfői a pénteki csúcstalálkozójukon a tervezettnél hosszabban vitáztak az arab országban folyó háborús helyzetről, végül pedig kemény üzenetet küldtek Damaszkusznak, egyebek mellett utalva egy Asszád utáni Szíria kiépítésére. Az Európai Tanács elnöke jövő szeptemberig várja az uniós intézmények javaslatait a közös védelempolitika továbbfejlesztésére.

Dacára annak, hogy a csütörtöki marrakechi Szíria-konferencián a részt vevő 114 ország (köztük a 27 uniós tagállam) lényegében elismerte a szíriai Nemzeti Koalíciót az ellenzék legitim képviselőjének, az EU állam- és kormányfői a pénteki brüsszeli csúcstalálkozójukon már nem voltak hajlandók ezt tükröztetni az elfogadott záróközleményükben. Az Európai Tanács igyekezett kemény üzenetet küldeni Damaszkusznak, kijelentve, hogy illegitimnek tartja az Asszád-rezsimet.

A tagországok vezetői sürgették a politikai átmenet megteremtését egy olyan új demokratikus rendszer irányába, amelyben már nincs szerepe a jelenlegi államfőnek. Az Európai Tanács „felkéri a Külügyek Tanácsát, hogy vizsgáljon meg minden olyan lehetőséget, amely révén támogatni és segíteni lehet az ellenzéket, és nagyobb támogatást lehet nyújtani a polgári lakosság védelméhez”. Az ellenzék megítélése következetlennek tűnhet.

A hét elején a külügyminiszterek már elismerték a Nemzeti Koalíciót, mint a szíriai ellenzék legitim képviselőjét, ezt ráadásul csütörtökön a marrakechi konferencia is megerősítette, az állam- és kormányfők brüsszeli találkozóján viszont már komolyabb vita bontakozott ki a kérdésben. Az ülésről kiszivárgó értesülések szerint a brit miniszterelnök és a francia államfő is úgy vélte, hogy a csúcstalálkozó által elfogadandó záróközleményben egyértelműen utalni kellene a szíriai forradalmi és ellenzéki erők nemzeti koalíciójára, mivel nincs más tárgyalópartner. Úgy tudjuk viszont, hogy a tagállamok többsége a szíriai ellenzékről csak általánosan volt hajlandó szólni.

Herman Van Rompuy európai tanácsi elnök a záróközleménynél eggyel továbbment: „a leghatékonyabb módon kell támogatni az ellenzéki erőket tömörítő nemzeti koalíciót” – mondta az ülést követő sajtótájékoztatón a politikus, elviekben a 27 tagállami vezető nevében beszélve.

A magyar kormányfő szerint „nehéz napirendi pont volt” a szíriai helyzet megvitatása a csúcstalálkozón. Orbán Viktor elmondta, „százszámra halnak meg naponta emberek, és a hatalomváltás utáni rendezett élet körvonalai sem bontakoztak még ki”. A miniszterelnök utalt arra, hogy a jelenlegi vita nem csupán a rezsim távozásáról szól, hanem az események lehetséges drasztikus következményeiről, akár egy polgárháborúról is. Ebben a tekintetben a kormány kiemelt fontosságúnak tartja a keresztény kisebbségek védelmét.

Bár a kabinet szerette volna ezt tükröztetni is a Szíriát elítélő közleményben, végül „csak” a kisebbségek védelmére került be utalás, még pedig olyan tekintetben, hogy a demokratikus jövő kialakításakor a kisebbségek védelmét és az emberi jogokat kell támogatni. Vita bontakozott ki arról is, hogy a koalíció feltétel nélküli támogatása milyen problémákat okozhat az Asszád elnök távozása után.

Védelempolitika

Az Európai Tanács 2013-ban napirendre fogja tűzni a közös európai védelempolitika (CSDP) továbbfejlesztését. A tagállami vezetők felkérték az Európai Bizottságot, a kül- és biztonságpolitikai főképviselőt, az Európai Külügyi Szolgálatot és az Európai Védelmi Ügynökséget arra, hogy dolgozzon ki konkrét javaslatokat a CSDP további modernizációjára, és a katonai kapacitások növelésére, erről pedig 2013 szeptemberéig készítsen jelentést. Ezt követően a 2013 decemberi állam- és kormányfői csúcstalálkozón a legmagasabb szinten vitázhatnak az európai katonai képességekről, és a tervek szerint a tagországi vezetők iránymutatásokat is adhatnak a jövőre nézve.

Herman Van Rompuy közlése szerint a stratégiának három pillérre kell épülnie: egyrészt növelni kell a közös európai védelempolitika hatékonyságát, globális befolyását és „láthatóságát”. Ebben a tekintetben gyorsabb haderő-telepítésre és teljeskörű válságkezelési intézkedésekre van szükség.

A védelmi képességek fejlesztése alatt a jelenlegi párhuzamos mechanizmusok felszámolását, a haderő jövőbeni igényeinek kielégítését, és minden korábbinál nagyobb tagállamok közötti együttműködést ért az Európai Tanács. Ennek a folyamatnak a vezérelve lesz továbbra is az úgynevezett „pooling and sharing”, azaz a tagországi haderők és képzési képességek egymás közötti kvázi-felosztása lesz.

A harmadik pillérnek az európai védelmi ipar fejlesztésének kell lennie – derül ki a záróközleményből. Ehhez a haditechnikai kutatások fejlesztésére lenne szükség.

Az Európai Tanács elnöke az ülés után azzal magyarázta a téma felhozatalát, hogy szerinte az elmúlt években (pláne a líbiai eseményeket nézve) egyértelművé vált, hogy az európai országoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a szomszédos országok békéjének fenntartása terén. Herman Van Rompuy hozzátette, a közelmúltbéli európai akciók rámutattak azokra a hiányosságokra, amelyektől szenved a kontinen védelmi politikája.

Ciprus

A sajtótájékoztatón a Tanács soros elnöki posztjáról az év végén leköszönő Ciprus államfője sikeresnek nyilvánította az elmúlt féléves elnökségi munkát. Demetriosz Krisztofiasz kiemelte, hogy szerinte a többéves pénzügyi keretbe a kezdeményezésükre sikerült több szociális dimenziót belevinni; hosszas vita után elfogadta a Tanács és az Európai Parlament a 2013-as uniós költségvetést, valamint megemlítette, hogy december 12-én általános megközelítést értek el a tagországok az egységes bankfelügyeleti mechanizmusról.

Hangsúlyozta ezen túlmenően az európai szabadalmi rendszerről szóló évtizedes vita és a közös európai menekültügyi rendszer kiépítésének tulajdonképpeni lezárását, a transzeurópai energia-infrastruktúráról szóló rendelet, a közbeszerzésekről és az online vitarendezési rendszerről szóló jogszabályok elfogadását.