Temerini fiúk: ketten kiszabadultak

Pénteken délután engedték ki a temerini fiúk néven ismertté vált öt fiú közül, Horváth Árpádot és Szakáll Zoltánt. A sremska mitrovicai fegyházban raboskodó, 2004-ben elítélt fiúkat feltételesen helyezték szabadlábra, a szerb parlament által november elején elfogadott amnesztiatörvénynek köszönhetően.

 A börtönből szabadult Szakáll Zoltánt 11 és fél évre, Horváth Árpádot 10 évre ítélte el 2004-ben a bíróság. A 15 évre ítélt Máriás István, valamint a 13, illetve 11 és fél évre ítélt Illés Zsolt és Uracs József egyelőre börtönben marad. Az öt fiú 2004. június 27-én éjjel, a temerini piactéren verekedett össze az őket provokáló szerb nemzetiségű férfival, akit súlyosan bántalmaztak ezután. A bíróság emberölés kísérletében találta bűnösnek az öt fiatalembert és összesen 61 év börtönbüntetést szabott ki rájuk. A szigorú ítélet felháborodást okozott a vajdasági magyarok körében, az ügy többször felvetődött a magyar-szerb kétoldalú tárgyalásokon is, legutóbb Áder János és Tomislav Nikolic két héttel ezelőtti, budapesti megbeszélésén.

Egy hete, Nagyváradon megtartott Délvidéki Szolidaritás Napja rendezvényen szólalt fel Tőkés László, európai parlamenti képviselő és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke is a méltánytalanul súlyos börtönbüntetésre ítélt magyar fiúk érdekében.

A Magyar Szó kérdésére válaszolva Tőkés László úgy vélekedett: nem lehet a temerini fiúk kegyelmi kérelméhez kötni a magyar támogatást Szerbia uniós csatlakozását illetően, mert az ítélet jogosságához nem fér kétség, csak a súlyossága miatt tekinthető a magyar közösség megfélemlítését szolgáló diszkriminációnak.

 Az előző szerb államfő bár számos politikusoknak ígéretet tett, hogy az eltúlzott büntetés ügyében a fiúkra nézve kedvező lépéseket tesz, semmi érdemi döntés nem született. Illés Zsolt és Máriás István kegyelmi kérelmének ügyében, a tavalyi év végén hozott negatív döntést a volt elnök, Boris Tadic. A többiek kérelmére az idén megválasztott elnöktől, Nikolictól várták a választ, amelyeket november elején az államfő elutasított, annak ellenére, hogy budapesti látogatása során az M1 Este című műsorában azt mondta, kész arra, hogy jóindulattal kezelje az esetet. A tévéinterjúban ugyanakkor megjegyezte: a temerini incidens borzalmas bűncselekmény, a „legkegyetlenebb kínzás” példája volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróság ítélethirdetéskor nem nézi, hogy ki milyen nemzetiségű, miközben a média nemzeti alapon kezeli az ilyen ügyeket.

November 8-án azonban új helyzet állt elő azzal, hogy a szerb parlament megszavazta az amnesztiatörvényt, mely szerint 3600 elítéltet helyeznek szabadlábra, illetve csökkentik büntetését, amennyiben nem követtek el súlyos bűntettet. E törvény alapján helyezték szabadlábra Szakáll Zoltánt és Horváth Árpádot. Továbbra is börtönben maradt három férfi közül előreláthatólag kettő jövőre, a negyedik pedig az azt követő évben szabadulhat.