Ismét figyeli Magyarországot az EU

Nem változtatott az Európai Bizottság a tavalyi Éves Növekedési Jelentésben (Annual Growth Survey – AGS) meghatározott uniós gazdaságpolitikai prioritásokon. A testület szerdán fogadta el a 2013-ra vonatkozó új AGS-t, amely útjára indította a jövő évi európai szemesztert. Brüsszel a jelentésben méltányosabb adórendszert, a munkanélküliség gyors csökkentését és növekedésbarát pénzügyi környezet megteremtését kéri a tagországoktól.

A tavaly meghatározott öt gazdaságpolitikai prioritás mentén képzeli el az Európai Bizottság a jövő évi uniós gazdaságpolitikai tervezést. Az éves gazdasági kormányzási ciklus (európai szemeszter) nyitányaként szerdán elfogadott Éves Növekedési Jelentés szerint tehát az Európai Unió gazdasági célkitűzései 2013-ban sem változnak érdemben, a Bizottság szerint viszont a 2012-re meghatározott célok teljesítésekor jobban kell koncentrálni a méltányosságra és a gazdasági növekedésre, valamint munkahelyteremtésre.

Az AGS szerint tehát a tagországoknak jövőre is növekedésbarát költségvetési konszolidációt kell végrehajtaniuk; vissza kell állítaniuk a hitelezés normális menetét; a gazdasági növekedést és a versenyképességet kell szem előtt tartaniuk a szakpolitikák alakításakor; kezelniük kell a munkanélküliséget és a gazdasági válság társadalmi következményeit; és meg kell újítaniuk a közigazgatási rendszereket.

A gazdasági és pénzügyi EU-biztos a tervekkel ellentétben végül nem vett részt az európai szemesztert elindító tájékoztatón, de a tervezett, és utólag kiadott nyilatkozatában a megkezdett strukturális reformok folytatását és felgyorsítását kérte a tagállamoktól, valamint azt is, hogy a költségvetés rendbetételének ne essenek áldozatul az infrastruktúra-fejlesztések, a kutatásba, az oktatási és az energiarendszerbe irányuló befektetések.

Olli Rehn többször is hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság elsősorban a strukturális jellegű költségvetési intézkedéseket fogja a jövőben is figyelembe venni akkor, amikor a Stabilitási és Növekedési Paktum szerint egy ország gazdasági erőfeszítéseit értékeli, és ezért a strukturális államháztartási hiányt fogja elsődleges makrogazdasági indikátornak tekinteni. „Ezzel figyelmen kívül lehet hagyni a gazdasági ciklikusság és az egyszeri intézkedések hatásait” – fogalmazott a bizottsági alelnök.

A bizottsági alelnök a pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtése „nem a bankárok megmentéséről szól”, hanem arról, hogy a vállalkozások, különösen a KKV-k könnyebben hozzáférhessenek a bővüléshez szükséges forrásokhoz. Olli Rehn szerint a Bizottság a maga részéről folyamatosan dolgozik a pénzáramlás könnyítésén: ezt szolgálja az Európai Beruházási Bank feltőkésítése, a projektkötvények bevezetése, és a hamarosan bemutatandó javaslat az üzleti környezet további javítására.

Az EU-biztos a harmadik prioritásról szólva utalt arra, hogy a Bizottság azon dolgozik, hogy a tagállamok által tervezett beruházások költségeit jobban figyelembe vehesse a stabilitási és a konvergenciaprogramok értékelésekor, más szóval, növekedést és munkahelyeket teremtő beruházásoknál rugalmasabb lehessen a költségvetési hiányok számításakor, de legalábbis az azok elleni fellépéskor. Ez Rehn szerint csak az uniós társfinanszírozással létrejövő közberuházások esetében lenne érvényes, átmeneti jelleggel, szigorú feltételek teljesülése esetén, akkor ha ezek megvalósulása mellett is fenntarthatók maradnak az állami kiadások. Szerinte erre lenne lehetőség a Stabilitási és Növekedési Paktum már meglévő keretein belül is.

Magas munkanélküliség

A foglalkoztatáspolitikáért felelős uniós biztos a negyedik prioritással kapcsolatban elmondta, azonnali intézkedésekre lenne szükség a munkanélküliség csökkentése érdekében. Andor László emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottságnak a közelmúltban már számos, ezt célzó kezdeményezése volt, a kiindulópontot pedig az áprilisban elfogadott foglalkoztatási csomag jelenti.

Ez alapján a tagországoknak rugalmasabbá kell tenniük a munkaerőpiacukat, fokozni kell a párbeszédet a szociális partnerekkel, egymáshoz kell igazítani a munkaerőpiaci keresletet és kínálatot, és továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatalkori munkanélküliekre.

A munkanélküliség az elmúlt egy évben kétmillióval növekedett, jelenleg mintegy 25 millió uniós állampolgárnak nincs munkája. Az egyre romló mutatók csak részben fakadnak a munkaerőpiac működéséből – mutatott rá Andor László. Szerinte a folyamatban közrejátszik a munkaerőpiacok széttöredezettsége, az átképzések hiánya, de leginkább a rendkívül alacsony aggregált munkaerőpiaci kereslet.

Az uniós biztos méltatta a jelentős reformokat végrehajtó országokat, de szerinte a kormányoktól és a civil szervezetektől több erőfeszítésre van szükség a gyengébb országok támogatására.

Adóreform

Az AGS bemutatóján az adóügyekért felelős uniós biztos egy sor ajánlást fogalmazott meg a tagországok számára. Algirdas Semeta szerint tovább kell csökkenteni a munkára rakódó terheket, ezeket elsősorban a fogyasztási, a környezetvédelmi és a vagyonadók emelésével kell ellensúlyozni. A politikus kitérő választ adott arra felvetésre, amely szerint a fogyasztási adók emelése több tanulmány szerint is a leginkább rászorulók helyzetét rontja.

Korábbi elemzésekre hivatkozva Semeta elmondta, a tagállamok harmada (Magyarország, Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Csehország, Lettország és Románia) többet tehetne a munkára rakódó adóterhek csökkentése érdekében. Főként az ő esetükben kéri a Bizottság egy méltányosabb és a növekedést jobban elősegítő adórendszer kialakítását.

A litván származású EU-biztos szerint főszabály szerint nem az adókulcsok emelésével, hanem az adóalapok szélesítésével kell növelni az esetleges adóteherből származó bevételeket. Szerinte van mit javítani az adók beszedésének hatékonyságán is.

Makrogazdasági egyensúlytalanságok

Az Európai Bizottság az Éves Növekedési Jelentés elfogadásával nemcsak az új európai szemesztert, hanem a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságok éves ciklusát is elindította. Az idei jelentésben a tavaly beazonosított 12 tagország mellett még Hollandiát és Máltát is a szorosabb felügyelet alá javasolja vonni. Mindez azt jelenti, hogy a Bizottság a jövőben 14 tagország makrogazdasági pályáját fogja szorosabban nyomon követni.

A testület hangsúlyozza, hogy Brüsszel egyelőre nem állítja, hogy egyensúlytalanságok figyelhetők meg az érintett országokban, csupán további, komolyabb felügyeletet tart szükségesnek.

A rendszer részeként működő riasztási mechanizmus szerdán elfogadott második jelentését az eurózóna pénzügyminiszterei, illetve az övezeten kívüli országok esetében az EU pénzügyminiszteri tanácsa (ECOFIN) fogja megvitatni. A tagállamok, valamint az Európai Parlament véleményét figyelembe véve országspecifikus mélységi vizsgálatot végez majd a Bizottság a következő hónapokban, és tavasszal mutatja be ezeket.

A vizsgálat alapján az Európai Bizottság a Tanáccsal együtt megállapíthatja, hogy nem áll fenn a továbbiakban egyensúlyi veszély; megállapíthatja, hogy egyensúlytalanságok figyelhetők meg, ez esetben korrekciót kérhet; de megállapíthat olyan súlyos egyensúlytalanságokat is, amelyek a Gazdasági és Monetáris Unió működését veszélyeztethetik. Utóbbi esetben az euróövezeti országok a GDP-jük 0,1 százalékának megfelelő pénzbüntetéssel is sújthatók, ha nem teljesítik az ajánlásokat.

A megfigyelt országok Hollandián és Máltán kívül Magyarország, Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, Spanyolország és Svédország.

Következő lépések

Az Éves Növekedési Jelentés alapján a Tanács politikai iránymutatásokkal szolgál majd a tagállamok számára márciusban. Ezek alapján kell a tagországoknak áprilisban elkészíteniük a nemzeti reformprogramjaikat, valamint a konvergencia és a stabilitási programokat. Az Európai Bizottság ezek alapján májusban országspecifikus ajánlásokat bocsát ki, amelyeket a különböző tanácsi formációknak kell jóváhagyniuk júniusban. A tagországoknak végül ezen ajánlások szerint kell a következő éves költségvetésüket és a jövőbeni gazdaságpolitikájukat alakítani.