Első amerikai elnökként Burmában

Barack Obama, az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke a héten diplomáciai látogatást tesz Thaiföldön, Burmában és Kambodzsában. A vizit az országok közötti partneri viszony ápolása mellett stratégiai célokat is szolgál, ugyanis az USA Kínával szemben igyekszik befolyását növelni a térségben. A három ország közül Burma a legérdekesebb, hiszen Barack Obama történelmet ír azzal, hogy első amerikai elnökként látogat a csaknem öt évtizedes katonai diktatúra alól a közelmúltban felszabaduló országba.

Délkelet-ázsiai körút

Az elnök első külföldi útja újrázását követően Délkelet-Ázsiaba vezet, ahol vasárnaptól szerdáig tartózkodik delegációjával, oldalán Hillary Clinton külügyminiszterrel és Bill Clinton exállamfővel. Elsőként Bangokban, Thaiföld fővárosában tették tiszteletüket a magas rangú politikusok, a következő állomás pedig a történelem során még sosem szerepelt az Egyesült Államok vezetőjének útitervében, hiszen Mianmar közel fél évszázadig a legsötétebb diktatúrának számított az amerikaiak szemében. Ez a vizit jelentősen megbolygatta a közvéleményt, hiszen a látogatás lehetséges okairól erősen megoszlanak az álláspontok. A Washington Post egész cikksorozatban elemzi az eseményt, és a magazin munkatársa, David Nakamura részletes helyszíni tudósítással jelentkezik minden apró történésről. A fő kérdés, hogy a látogatás mennyiben szolgál geopolitikai célokat, statégiai érdekeket Kínával szemben, és mennyiben a demokratizáció folyamatának előmozdítása és az emberi jogi visszaélések megszüntetése vezérli a delegációt.

A diplomáciai kapcsolatok felvételének folyamata

Az amerikai külpolitikában a gyenge vagy bukott államokkal szembeni kapcsolat felvételének vagy újrafelvételének külön hagyománya van. Az eddigi tapasztalatok alapján először a másik félnek kell kezdményeznie, aminek első lépése a diktatórikus hatalomgyakorlás megszüntetése. Burma ezt 2011 márciusában tette meg, amikor a vezetés véget vetett a katonai junta uralmának, és polgári kormányt hozott létre. Politikai foglyok százait engedték szabadon, enyhítettek az állami szigoron, és eltávolodnak Kínától, amely hosszú ideje a „Nagy Testvér” szerepét töltötte be az ország életében. Ezt követően Hillary Rodham Clinton diplomáciai látogatást tett Mianmarban, nem sokkal később pedig Barack Obamával tért vissza. Az USA felfüggesztette az országot megbénító szankcióit, és hozzájárult a külföldi tőke beáramlásához. Bár az elnöki látogatás hagyományosan az adott ország kormányának elismerését jelenti, Obama sietve megjegyezte, ez még korántsem jelent kebelbaráti viszonyt, de örömtelinek véli a Burmában zajló átalakulást.

Nobel-békedíjasok találkozója 

Barack Obama látogatása során találkozott a Nobel-békedíjas emberi jogi aktivistával, Ang Szán Szú Csível (Aung San Suu Kyi), aki a katonai junta uralma alatt éveket ült házi őrizetben. 2010-es szabadulását követően a parlament tagjává választották, szeptemberben pedig látogatást tett Obamánál a Fehér Házban. Ezúttal egykori vendéglátója érkezett hozzá, és egy baráti kézfogással üdvözölték egymást tóparti otthona előterében, az épület előtt, ahol többéves fogságát töltötte. Obama Ang Szán Szú Csíről, mint „a demokrácia egy ikonjáról” beszélt, aki az egész világ számára követendő példát állított. Az Egyesült Államok elnöke az emberi szabadság és méltóság diadalát látja az emberi jogi aktivista sikerében.

Elnökök találkozója

Az amerikai delegáció természetesen tiszteletét tette Burma elnökénél, Thein Szeinnél (Thein Sein) is. Az Egyesült Államok már korábban is kifejezte nagyrabecsülését a polgári vezetőből államfővé avanzsált Szein iránt, akinek a jelenlegi reformok köszönhetők. Arról, hogy mi hangzott el Obama és a burmai elnök között, nincsenek pontos információk. Valószínűleg szóba került Kína, amely hosszú időn keresztül patronálta Burmát, azonban a két ország újabban egyre inkább elhidegült egymástól. Nem kérdés, hogy az Egyesült Államok geopolitikai célkitűzése a térnyerés Délkelet-Ázsiában. A partneri viszony megerősítése Thaifölddel, Mianmarral és Kambodzsával a gazdasági kapcsolatokat is fejlesztheti, így ellensúlyozva Kína dominanciáját a térségben, amely szakértők szerint a második Obama adminisztráció külpolitikai agendájának legfontosabb eleme lesz.

Beszéd a ranguni egyetemen

A burmai vizit utolsó állomása a fővárosi Rangun Egyetem volt. Ezúttal sem maradhatott el az Obama számára oly kedvelt fiatal közönség előtt elmondott beszéd. Hallgatók százai figyelték éberen az amerikai elnök országuk jövöjéről szóló fejtegestéseit. Obama kiemelte, hogy az Egyesült Államok emberi méltóságba vetett hite miatt áll most a Ranguni Egyetem pódiumán. Üdvözölte a tényt, hogy az ország elindult a demokratizálódás útján, ugyanakkor figyelmeztette hallgatóságát, hogy nem szabad elbízniuk magukat, mert még rengeteg teendő áll előttük.

Rakhine szövetségi állam – emberi jogi visszásságok

AZ Egyesült Államok és a nemzetközi közösség számára a legfőbb tüskét egy Rakhine nevű szövetségi államban tapasztalt állapotok jelentik. A Bangladessel határos területen nagy számban élnek muszlim vallásúak, akikhez a buddhista többség rendkívül ellenségesen viszonyul. Gyakoriak az etnikai villonságok, mintegy 110 ezer rohingyát (ez a mianmari muszlimok megnevezése) kitelepítettek, és ők még a szerencsésebbek közé tartoznak. Mindennaposak a kisebbségi csoporttal szembeni erőszakos cselekmények és egyéb jogsértések. Barack Obama látogatása során természetesen hangot adott aggályainak, az amerikai segélyek folyósítását pedig a tarthatatlan állapotok felfüggesztéséhez kötötte. A burmai kormány ígéretett tett a szükséges lépések megtételére és engedélyezi, hogy emberi jogi aktivisták meglátogassák a börtönöket. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa helyi kirendeltséget kap, és újra megvizsgálják a mintegy kétszáz politikai elítélt ügyét. Burma tehát mindent megtesz, hogy az USA kedvében járjon, és ezáltal hozzájusson az előirányzott 170 millió dolláros segélyhez.