Ennyi nő kell a cégek vezetőségében

Jogszabályban garantálná az Európai Bizottság, hogy az európai tőzsdei cégek nem végrehajtási vezető testületeiben az évtized végére legalább 40 százalékos arányt kell elérniük a nőknek. A testület hosszas huzavona után szerdán fogadta el az erről szóló irányelvtervezetet.

Az eredeti tervekhez képest néhány hetes csúszás után szerdán elfogadta az Európai Bizottság azt az irányelvtervezetet, amely a nők üzleti életben betöltött szerepét növelné jogszabályi úton. A testület elképzelései szerint az EU-ban bejegyzett tőzsdei cégek nem végrehajtó jellegű testületeiben (jellemzően a felügyelőbizottságokban) a kisebbségben lévő nem arányának 2020-ra el kell érnie a 40 százalékot.

A javaslatot jegyző igazságügyi EU-biztos Brüsszelben azt mondta, „a javaslattal az EU végre áttörheti azt az üvegplafont, ami akadályozza a tehetséges nőket abban, hogy csúcsvezetői állásokhoz jussanak”. Viviane Reding felidézte, hogy jelenleg az európai vállalatok felügyelőbizottságaiban 15, az igazgatótanácsaiban pedig 8,9 százalékos a nők aránya, az elmúlt években pedig csak minimálisan csökkent a férfiak dominanciája a vállalatok vezetőségében, évente mintegy 0,6 százalékponttal 2003 óta. A javaslat a folyamat felgyorsítását célozza – hangsúlyozta az EU-biztos.

Viviane Reding a tájékoztatóján igyekezett elébemenni a már korábbról is ismert kritikáknak: elmondta, a férfiak nem fognak ezentúl hátrányt szenvedni csak azért, mert férfiak, viszont a jövőben, ha döntenie kell egy cégvezetőnek arról, hogy kit nevezzen ki a nem végrehajtó jellegű testületekbe, akkor az ugyanolyan végzettséggel és képességekkel rendelkező férfi és női jelölt közül utóbbit kell választania a vállalatoknak.

A 40 százalékos arány elérésére előírt 2020-as határidő a magáncégekre vonatkozik, az állami tulajdonú vállalatoktól viszont példamutatást vár el a Bizottság, nekik már 2018-ra teljesíteniük kell a kitűzött célt. A kvóta nem vonatkozna a kis- és középvállalkozásokra, azaz a 250-nél kevesebb embert foglalkoztató cégekre, valamint azokra, amelyek éves bevétele nem éri el az 50 millió eurót (kb. 14 milliárd forintot).

A sajtótájékoztatón elhangzott válaszok, és a terjedelmes mennyiségű sajtóanyag sem tisztázott ugyanakkor minden nyitott kérdést a javaslattal összefüggésben. Az irányelvtervezet szerint arányos, de elrettentő szankciókat kell alkalmazni azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek nem teljesítik a nemi esélyegyenlőséget javító célt. Ezt Viviane Reding is hangsúlyozta, az viszont már nem szerepel a jogszabályban, hogy milyen büntetésekről is lenne szó. Az uniós biztos elmondta, a tagállamokra bízzák az eszközök megválasztását, szankciókat viszont kötelezően kilátásba kell helyezni majd a direktíva alapján megalkotandó tagállami törvényekben.

Az irányelv példaként felsorol büntetési lehetőségeket, amikhez viszont a tagországoknak nem kell kötniük magukat. Ilyenek az úgynevezett pénzbüntetés, valamint a törvénynek nem megfelelő kinevezés hatályon kívül helyezése. A jogszabályi tervezet BruxInfo által látott korábbi verziója még az uniós támogatások felfüggesztését is kilátásba helyezte volna az érintett cégek esetében.

Mindezzel együtt is kérdéseket vet fel, hogy mi lesz akkor, ha 2020-ra nem teljesül a 40 százalékos arány. A zavart csak erősíti, hogy Viviane Reding biztostársa, a digitális politikáért felelős Neelie Kroes egy szerda délutáni blogbejegyzésében – amellett, hogy üdvözölte a javaslatot – megjegyezte, hogy „az irányelvtervezet nem fektet le országokra lebontott, jogi kötőerővel bíró számszerű kvótákat, de nagyon világos politikai célt tűz ki”. Ezzel együtt is uniós szankció nem lesz, a tagállamokon múlik, hogy a vállalataikkal hogyan tartatják be a majdani rendelkezéseket.

Az irányelvben szerepelne egy úgynevezett rugalmas kvóta (flexi quota) is, amely arra kötelezné a tagállamokat, hogy önszabályozás útján biztosítsák azt, hogy legyenek női tagjai a végrehajtó testületeknek (igazgatótanácsoknak).

Viviane Reding visszatérően hangsúlyozta, hogy az irányelv alapján sem lehetne szó arról, hogy automatikusan kinevezzenek valakit vezető pozícióba csak azért, mert nő. Az elsődleges döntési szempont továbbra is a jelöltek képessége lesz, amiről személyre szabott, objektív elemzés útján kell a vezetőségeknek megbizonyosodniuk.

Eltérő tagállami helyzetek

A jogszabály előkészítése során kiderült, 11 uniós tagállamban (Belgium, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Dánia, Finnország, Görögország, Ausztria és Szlovénia) már most is hatályban van valamilyen jogszabály a vállalatokon belüli nemi esélyegyenlőség biztosítására. Az irányelv alapján ezek az országok megtarthatják a jelenlegi szabályozásukat, ha ezekkel is el tudják érni a 40 százalékos arányt.

Döntően a többi 16 tagországból kerül viszont ki az a kilenc, amelynek a kormánya még szeptemberben közös levélben fejezte ki ellenérzéseit a női kvótával kapcsolatban. A José Manuel Barroso bizottsági elnöknek és Viviane Reding biztosnak küldött levelében a magyar, a bolgár, a cseh, az észt, a lett, a litván, a máltai, a holland és a brit kormány képviselője kifejtette, hogy egyetért ugyan a nők arányának megemelésével, de azt nem uniós jogszabályi keretek között képzeli el. A BruxInfo birtokába került levél szerint a tárcavezetők úgy vélik, „elsődlegesen a tagországok feladata az, hogy a kitűzött célt elérjék”.

Érvelésük szerint a tagállamok egy része már korábban is bevezetett intézkedéseket a nők arányának növelése érdekében, sokan pedig még tervezik ezt, ezért „a Bizottságnak időt kellene hagynia, hogy kiderüljön, ezek az intézkedések célravezetőek-e”. Az aláíró miniszterek a levélben egyértelművé teszik, hogy nem fogják támogatni a bizottsági irányelvet, és kérik a testületet, hogy hagyja meg a tagállamoknak a probléma kezelését.

A statisztikák szerint a nők részvételi aránya a nagyvállalatok vezető testületeiben tagországonként óriási eltéréseket mutat. Míg Máltán 3, Cipruson 4, Magyarországon pedig 5,3 százalék a nők aránya a cégek vezető testületeiben, addig Finnországban a vezetők 27 százaléka nő, Lettországban 26 százalékos, Svédországban pedig 25 százalékos a nők aránya. Az uniós átlag 14%.

A Magyarországról kiadott külön jelentésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon nem történt olyan kormányzati intézkedés, amely a nők szerepének növelését célozta volna. A magyar tőzsdei cégek igazgatósági elnökei és vezérigazgatói között nincs nő, a testületi tagoknak pedig 5,3 százaléka nő.

Az Eurobarométer szerint a magyar állampolgárok 86 százaléka egyetért azzal, hogy a nőket egyenlő esélyekhez kell juttatni a cégek vezetőségeiben, 12 százaléka viszont kifejezetten ellenzi. Az uniós átlag ezzel szemben 88%-9%. Azzal összefüggésben viszont, hogy mindezt jogszabállyal kell-e elérni, már nagyobb a különbség a magyar és az uniós átlag véleményében. A magyarok 83 százaléka egyetért a jogi szabályozással, a 27 tagország állampolgárainak viszont csak 75 százaléka támogatná ezt az elképzelést.