Változóban a török-német viszony

A gazdasági kapcsolatok egyre nagyobb lendülettel fejlődnek Törökország és Németország között, szoros egybefonódást generálva a két ország viszonyában. Az új partnerség azonban úgy tűnik, hogy új problémákkal is együtt jár.

A török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan berlini látogatása új fejezetet nyit a tagadhatatlanul szoros, de igencsak kényes török-német kapcsolatokban. Erdogan október 30-i útjának célja az új török nagykövetségi komplexum megnyitása, amely Ankara legnagyobb képviselete lesz a világon, ezzel is szimbolizálva Törökország növekvő aktivitását a nemzetközi politikában, illetve érdeklődését a török diaszpóra felé. 

„Ez az épület a megtestesítője a törökök által Németországnak tulajdonított fontosságnak; érték, amelyet az itt élő törököknek ajánlunk. Egy dicső képviseletünk lesz, amelyre a török nép büszke lehet” – mondta Huseyin Avni Karslioglu, Törökország német nagykövete.

Törökország és Németország szoros és kiterjedt kapcsolatokkal bír évszázadokra visszamenőleg. A két NATO-tagállam Európában egyedülálló viszonyt épített ki, köszönhetően elsősorban a Németországban élő közel 2,5 millió töröknek, akik közül a legtöbben a 60-as években érkezett vendégmunkások leszármazottai. Bár a török diaszpóra körüli viták és kérdések határozzák meg leginkább a két ország közti kapcsolatokat, mostanában nagyobb jelentőséggel bírnak a gazdasági és kereskedelmi témák, illetve a szorosabb együttműködés a nemzetközi politikában.

Előtérben a gazdaság

Németország ma a törökök legnagyobb kereskedelmi partnere. Jól mutatja ezt a 2011-es évben felállított „rekord” is: 31,4 milliárd euró cserélt gazdát a két ország között zajló adás-vétel során. Németország vezető szerepet játszik a külföldi beruházások terén is. A német és a német tőkével életre hívott török cégek száma meghaladja a 4800-at. És ha mindez nem lenne elég magyarázat a szoros kapcsolatokra, évente 4,8 millió német turista keresi fel Törökországot, jelentős bevételt teremtve ezzel a török államnak. 

Törökország robbanásszerű gazdasági növekedése, amely által az ország a világ 15. legnagyobb gazdaságává vált, jelentősen megváltoztatta a Németországhoz fűződő kapcsolatokat. A német állam idén bejelentette, megszünteti a már 50 éve folyósított fejlesztési segélyt, mivel a török gyarapodás nem teszi szükségessé annak további fizetését. 

Az új külpolitika

Elemzők szerint a török gazdaság növekedése, illetve a szomszédos államokkal folytatott kereskedelmének bővülése azzal magyarázható, hogy a külpolitikában is egyre aktívabban vesz részt. 

„A gazdasági adatok lenyűgözőek. Aligha tudnék megnevezni másik olyan országot, amely 10 év alatt képes volt megnégyszerezni külkereskedelmét” – mondta Nikolaus Graf Lambsdorff, a német külügyminisztérium Délkelet-Európával és Törökországgal foglalkozó különmegbízottja egy berlini konferencián. „Az arab tavasz országaiban élő sok ember számára Törökország a példakép, az inspiráció forrása. Bámulatos változásokon ment át. Regionális szereplő létére a nemzetközi színtér meghatározó aktora lett” – folytatta a szakértő. 

Megoldatlan különbségek

Bár a török kapcsolatok jelentősége egyre nagyobb mind a németek, mind az EU számára, számos európai vezető nincs meggyőződve arról, hogy Törökországnak helye van az EU-ban. A német kancellár, Angela Merkel és pártja, a CDU egyike azoknak, akik ellenzik a török teljesjogú tagságot, s helyette csak egy kiemelt partnerségi státust tartanak elfogadhatónak. Köszönhetően az évszázados ciprusi problémának és az EU elutasító hozzáállásának, a törökök csatlakozási folyamata jóformán megállt, az EU pedig mindeközben megkérdőjelezi a törökök demokratizálódását. 

A német külügyminisztérium legutóbbi emberjogi jelentésében sok hiányosságot és tökéletlenséget állapított meg a török demokratikus jogok és szabadságok terén. 

Ami a kurd kérdést illeti, a helyzet fokozódik. A Kurd Munkáspárt (PKK) elleni „harcban” a török hatóságok több mint 2000 embert vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy annak a Kurd Közösségek Szövetségének (KCK) tagjai, amely egy a PKK által teremtett „párhuzamos állam” státuszával bír. Közel 600 kurd fogvatartott éhségsztrájkol országszerte, amely tovább fokozza  kételyeket Erdogan kurd-politikájával kapcsolatban . „Németország nem segít. Franciaország nem segít. Senki nem segít nekünk, a terrorista vezetők pedig szabadon élhetnek” – nyilatkozta a török elnök egy televíziós interjúban. Erdogan tavaly azzal vádolt meg több német politikai szervezetet, hogy támogatja a PKK tevékenységét, majd ellehetetlenítette azok törökországi működését. 

Erdogan nem könnyű partner

Az új kapcsolatok új problémákat is generáltak a török-német viszonyban annak ellenére is, hogy a törökök hozzáállása a szír konfliktushoz kiváltotta a németek megbecsülését. Állandó nézeteltérést jelent a két ország között a Németországban élő törökök integrációjának kérdése. Abban mindketten egyetértenek, hogy a bevándorlóknak be kell illeszkedniük a társadalomba, a módszerekben azonban megoszlanak a vélemények. Nem ritka, hogy Erdogan hevesen kirohan Merkel politikája ellen, németországi útjai során pedig arra buzdítja a török diaszpórát, hogy először törökül tanuljanak meg, és csak aztán németül. 

„Igen, integrálódjanak a német társadalomba, de ne asszimilálódjanak. Senkinek nincs joga ahhoz, hogy megfossza őket a kultúrájuktól és az identitásuktól. Az asszimiláció emberiség elleni bűntett” – mondta Erdogan.

Török választási kampány Németországban

Erdogan október 30-i látogatása valószínűleg újabb botrányoktól lesz hangos, ráadásul ezúttal nemcsak német kritikái miatt. A Németországban élő törökök 2014-ben első alkalommal kapnak lehetőséget arra, hogy leadják szavazatukat a közelgő török választáson. Ahhoz, hogy az államfői ambíciókat dédelgető Erdogant megválasszák, szüksége lesz a németországi törökök szavazataira is. A német hatóságok szerint várható tehát, hogy mostani látogatását kampányolásra fogja felhasználni. Hogy a diaszpóra is választójoghoz jutott, egy török jogszabály módosítása tette lehetővé. Ezáltal közel 1,3 millióan adhatják le voksukat Németországban, amely a negyedik legnagyobb török választási körzetté vált Isztambul, Ankara és Izmir után. 

Erdogan mostani látogatásának ismét nagy a jelentősége az integráció szempontjából. Szakértők szerint egy újabb felbujtó beszéd a török elnök részéről igencsak visszavetheti a törökök integrációs folyamatát, hiszen nem a német, hanem a hazai politikában fognak aktívan szerepet vállalni. 

Egyelőre az sem tisztázott, hogy Erdogan és pártja hogyan kívánja majd kivitelezni a tényleges választási kampányt Németországban. Az azonban bizonyos, hogy ha a kormányfő politizálni kíván keddi és szerdai látogatása során, akkor nemcsak a támogatóival, de az ellenzőivel is szembe kell majd néznie. Egyes németországi török szervezetek már jelezték Berlinben, hogy demonstrálni kívánnak az elnök személye és politikája ellen.

Szabó Boglárka

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »