A csúcs után tovább mélyülnek az ellentétek

A közös bankfelügyeletre vonatkozó megállapodással ismét az európai integráció elmélyítésére vonatkozó szándékuk megerősítéséről tettek tanúbizonyságot az EU döntéshozói. A britek azonban nem csupán a bankunióból maradnak ki: kenyértörésre viszik az uniós büdzsét is.

Füstbe mehet a terv, hogy már novemberben megállapodás szülessen az uniós költségvetési keret ügyében, ugyanis az ezzel kapcsolatos konfrontáció egyre magasabb falat emel a tagállamok közé. A Financial Times hétfői értesülése szerint Németország részéről merült fel az ötlet, hogy amennyiben David Cameron brit kormányfő a kiadások befagyasztásán kívül minden más javaslat ellen vétót rendel, töröljék a novemberi uniós csúcstalálkozót. Az uniós költségvetés kérdése az október 23-i strasbourgi plenáris ülésen is fókuszban volt, emellett a 2014–2020-as költségvetési keretről is zajlanak a tárgyalások a Tanács és az Európai Bizottság képviselőivel.

Az Európai Bizottság a büdzsé pótlásaként plusz kilenc milliárd eurót kér a tagállamoktól. Erre azért van szükség, hogy az EU ki tudja egyenlíteni a tagállamokban elvégzett szolgáltatásokhoz kapcsolódó számlákat. Ugyanakkor az EU nettó befizetői nem akarnak beleegyezni az Európai Bizottság által javasolt keretnövelésbe. Az unió végrehajtó szerve 6,8 százalékkal, az említett kilencmilliárd euróval emelné a jövő évi keretet, amíg a megszorításokért lobbizó tagállamok csak 2,8 százalékkal. Az Európai Parlament a múlt héten szintén támogatta a kilencmilliárdos növelést, az október 23-i szavazáson pedig a jövő évi uniós költségvetési kifizetések növelése mellett voksolt, így most megkezdődhet a huzavona a tagállamokkal a kompromisszum érdekében.

A kecske is éhesen marad…

Azzal, hogy a tagállamok az országaikat sújtó kiadáscsökkentő intézkedések miatt elzárkóznak az uniós büdzsé emelésétől, saját kardjukba dőlnek: a tagállamok tavaly négymilliárd euróval kisebb költségvetésbe egyeztek bele, mint amennyit az EB javasolt, emiatt az nem tudja finanszírozni a programokat, amelyekben a tagországok korábban megállapodtak. Többek között az Erasmus forrásai is hamarosan kiürülnek, így a brüsszeli testület csak záros határidőig tudja fizetni a tagországoknak járó összegeket.

Ez a vita az EU következő hétéves költségvetésével is összeolvad: a konfrontáció alapja, hogy a nettó befizető országok 100 milliárd euróval megrövidítenék a Bizottság által javasolt több mint ezer milliárd eurós főösszeget. Eközben a Parlament szerint 2014 és 2020 között legalább öt százalékkal növelni kellene a büdzsét a jövő évi kerethez képest ahhoz, hogy az integráció tartani tudja ambiciózus vállalásait. A tagállamok vezetői legutóbb júniusban kötelezték el magukat a gazdasági növekedés beindítása mellett, ami némi ambivalenciát mutat a költségvetés tervezett kurtításával.

Az EP szerint olyan hosszú távú uniós költségvetésre van szükség, amely megfelelő forrást biztosít a kutatás és a versenyképesség támogatására, ahogy arra az uniós vezetők júniusi csúcstalálkozójukon ígéretet tettek. Ezért a parlament állásfoglalása szerint a költségvetés csökkentését szorgalmazó tagállamoknak konkrétan meg kell jelölniük, hogy mely uniós programok támogatását függesztenék fel.

A jelenlegi állás szerint a fejlesztési források kedvezményezettjei, azaz a kohézió barátai a büdzsé növelése mellett foglalnak állást, Angela Merkel német kancellár és támogatói a bizottsági javaslatnál kisebb mértékű emelésre voksolnak, míg David Cameron brit kormányfő egyáltalán nem fogadja el a költségvetés gyarapítását. Sőt, az elmúlt időszakban többször is utalást tett arra, hogy megvétózza a következő EU-költségvetés emelésére irányuló kísérleteket, írja a Spiegel című német lap.

A Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lap megbízásából elvégzett közvélemény-kutatás szerint a britek többsége már azt is támogatná, ha az Egyesült Királyság megszüntetné EU-tagságát. A lakosság szkepticizmusa csak nőtt az euróválság éveiben és az európai föderációra irányuló, illetve erősödő törekvések csak tovább növelik az ellentéteket.

Mélyül az együttműködés

Az EU állam- és kormányfői múlt pénteki találkozójukon megállapodtak arról, hogy egységes bankfelügyeletet állítanak fel az eurózónában, s ezzel jelentős lépést tettek a bankunió felé. A brit kormányfő azonban ezzel kapcsolatban is attól tart, hogy az eurózónán kívüli bankok, így a brit bankrendszer is hátrányos helyzetbe kerülhet. A döntéshozók 2013 januárjáig kidolgozzák a Európai Központi Bankon belül működő ellenőrző hatóság felállításának és működésének szabályait, de a rendszer beüzemelése a jövő évre marad. Addig azt is ki kell találniuk, hogy az eurózónán kívüli országok hogyan csatlakozhatnak a közös bankfelügyelethez. Október 23-án a legutóbbi csúcs eredményeinek megvitatása mellett várhatóan arról is szó lesz, hogyan választják majd el az ECB monetáris politikai, illetve felügyeletei döntéshozatalát.

A héten elindul a megerősített együttműködés a pénzügy tranzakciós adó (financial transaction tax – FTT) ügyében is, vetítette előre múlt pénteken az uniós állam- és kormányfők tanácskozásának végeztével José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az EB által javasolt adót a pénzintézetek közötti értékpapír-kereskedelemre és származékos ügyletekre vethetik ki, előbbire 0,1 százalék, utóbbira 0,01 százalék mértékben.