Brüsszelnek nem voltak elvárásai Magyarországgal szemben

Az Európai Bizottságnak nem voltak elvárásai Magyarországgal szemben az azerbajdzsáni baltás gyilkos kiadatása kapcsán – mondta a BruxInfónak egy uniós forrás azzal összefüggésben, hogy sérti, illetve veszélyezteti-e a Ramil Safarov-ügy a közös uniós külpolitikai törekvéseket.

A BruxInfónak nyilatkozó uniós forrás szerint Magyarországnak nincs sem tájékoztatási, sem előzetes engedélykérési kötelezettsége a Ramil Safarov kiadatásához hasonló külpolitikai lépések megtétele előtt. A kül- és biztonságpolitikai főképviselőhöz közeli tisztviselő szerint következésképpen az Európai Bizottságnak, és Catherine Ashtonnak nem is lehetett semmilyen elvárása Magyarországgal szemben az azerbajdzsáni baltás gyilkos kapcsán.

Az Európai Unió intézményei továbbra is úgy látják, hogy Magyarország jóhiszeműen döntött arról, hogy az azerbajdzsáni hatóságok kérésére augusztus végén kiadta Bakunak Ramil Safarovot, aki 2004-ben Budapesten brutálisan meggyilkolt egy örmény katonatisztet. (A Magyarországon életfogytiglani börtönre ítélt Safarovnak – Baku állítólagos ígérete szerint – Azerbajdzsánban kellett volna leülnie a rá kiszabott büntetést, nem sokkal hazaérkezése után viszont az azeri elnök kegyelemben részesítette a katonát.)

Az uniós tisztviselő elmondta, Magyarország egy európa tanácsi egyezmény alapján adta ki Safarovot Azerbajdzsánnak, így az jogszerű volt, „Azerbajdzsán viszont a felektől kapott, így a rendelkezésünkre álló információk alapján nem tartotta be a saját ígéretét”.

Az európai uniós tagállamok külügyminiszterei múlt héten Cipruson tartottak informális találkozót, ahol a kormány közleménye szerint Martonyi János külügyminiszter részletes tájékoztatást nyújtott a kollégáinak a magyar diplomáciai lépésről. A tárcavezető állítólag elmondta, hogy „Magyarország nyolc éven keresztül éppen azért nem teljesítette a vonatkozó azeri kérést, mert Baku nem kívánt írásos garanciát adni az ítélet végrehajtása tekintetében. Az írásos garanciája kézhezvétele után viszont a magyar kormány pusztán a nemzetközi jog és a hasonló esetekben eddig folytatott gyakorlat alapján járt el.”

Martonyi János szerint Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő megértéssel fogadta a magyar álláspontot, és több miniszterrel együtt felajánlotta a segítségét a diplomáciai konfliktus megoldása érdekében.

A BruxInfónak nyilatkozó uniós tisztviselő nem kívánt arról beszélni, hogy egyes tárcavezetők – szakértőkhöz hasonlóan – kritizálták-e a magyar diplomáciai lépést. “Az aggályok sokkal inkább a region stabilitását érték” – tette hozzá a forrás. Jelezte ugyanakkor, hogy a ciprusi találkozót elsősorban Szíria, Irán és a vízgazdálkodás témája uralta, “a magyar ügy elenyészően kis időt vet csak el, a napirenden pedig nem is szerepelt” – tette hozzá.