Ha a tagállamok a Bizottság által javasolt hétéves keretköltségvetés megcsonkítása mellett döntenek, meg kell mondaniuk, hogy milyen korábban elhatározott politikákra és projektekre nem lesz pénz – figyelmeztetett csütörtökön egy rangidős európai parlamenti képviselő, az EP nevében elutasítva a fűnyíróelvet követő lefaragást.
Az Európai Parlament továbbra is azon a véleményen van, hogy nominálértéken való befagyasztás helyett 2014 és 2020 között legalább 5 százalékkal növelni kellene a 2013-as szinthez képest az uniós kiadásokat. Ennél kevesebb pénzzel ugyanis az Európai Unió nem képes teljesíteni saját politikai ambícióit – figyelmeztetett csütörtökön újságíróknak nyilatkozva a következő keretköltségvetéssel foglalkozó parlamenti jelentés egyik raportőre.
A szocialista párti Ivailo Kalfin, korábbi bolgár külügyminiszter elutasította azt a ciprusi elnökség által sugallt megközelítést, hogy valamennyi költségvetési tételből csípjenek le, ugyanis a Bizottság által javasolt kiadási főösszeg csökkentése nélkül nincs esély a megállapodásra. Az EP tárgyalódelegációjának tagja emlékeztetett rá, hogy a nettó befizető országok, körülbelül hét tagállam 100 milliárd euróval megkurtítaná a Bizottság által 7 évre javasolt valamivel több mint ezer milliárd eurós főösszeget. Ez 7-8 százalékos csökkentésnek felelne meg.
A Parlament ugyanakkor Kalfin szerint elutasítja a fűnyíró elvet követő vágást, ennek ugyanis a növekedés és a versenyképesség javítását célzó költségvetési tételek látnák a legnagyobb kárát, éppen akkor, amikor nem egy uniós tagállam egyetlen beruházási forrását az uniós támogatások jelentik.
A bolgár euróhonatya szerint, ha a kormányok minden józan érv ellenére a kurtítás mellett döntenének, akkor egyúttal azt is meg kell mondaniuk, hogy milyen politikákat és projekteket kell elhagyni a szükségesnél kevesebb források miatt.
Ivailo Kalfin emlékeztetett, hogy az uniós kiadások minden egyes európai állampolgárnak naponta 67 centjébe, nagyjából egy kávé árába kerülnek. Rámutatott, hogy miközben a nemzeti büdzsék évről-évre nőnek, addig az EU költségvetése évek óta csökkenőben van. Úgy vélte, hogy a tagállami takarékoskodás elsődleges oka a korábbi éveken át tartó túlköltekezés volt, ami viszont nem érvényes az EU-ra, hiszen az uniós költségvetés sohasem lehet deficites.
Az EP novemberben fogad el időközi jelentést a pénzügyi keretről. A képviselőtestület elutasíthatja vagy elfogadhatja en bloc a következő pénzügyi keretet, miközben az annak savát-borsát jelentő 65 különböző ágazati jogszabályról együtt dönt a Tanács és a Parlament. A költségvetés bevételi oldalába viszont közvetlenül nem szólhat bele az EP, amelynek egyik fő követelése a saját források jelenlegi rendszerének radikális reformja, amihez ugyanakkor a kormányok közül soknak nem fűlik a foga. A képviselők már belengették, ha nem születik az igényeiket kielégítő megoldás ebben a kérdésben, akkor azon a területen tarthatnak be, ahol van beleszólásuk a vitába.
„Az EP el szeretne kerülni egy intézményi válságot. Ez a legutolsó dolog, amire jelenleg szükségünk van” – jelentette ki némi békülékenységet mutatva a szocialista jelentéstevő.
Kitekintő / Bruxinfo.eu