Nagyon rosszul olvasnak az európaiak

Riasztó adatokról számolt be csütörtökön Brüsszelben az az uniós szakértői csoport, amely Andrulla Vasziliu oktatási EU-biztos felkérésére a tagországok polgárainak olvasási, szövegértési készségét mérte fel.

A 15 évesek egyötöde, valamint közel 75 millió felnőtt híján van az alapvető olvasási és írási készségeknek, ami súlyosan nehezíti elhelyezkedési lehetőségeiket, nyomorba és kirekesztettségbe taszítja őket – állapította meg a holland Laurentien hercegnő által vezetett szakértői munkacsoport.

Az EU-országok oktatási miniszterei korábban azt a célt tűzték maguk elé, hogy 2020-ra 15 százalékra csökkentsék az unióban a 15 éves korosztályon belül azok arányát, akik az olvasáskészség terén gyengén teljesítők közé azok tartoznak. Az e csoporthoz tartozókat úgy írják le szakmai körökben, hogy csak a legegyszerűbb szövegértési feladatokat képesek megoldani, mint például egyetlen információ megtalálása, a szöveg fő témájának meghatározása vagy kapcsolat felfedezése valamilyen jól ismert dologgal.

A statisztika 25 EU-tagország mutatóit veti egybe. Az olvasási készség terén gyengén teljesítő 15 évesek részaránya a 25 országban 2006-ban átlagosan 23,1 százalék, 2009-ben pedig 19,6 százalék volt. A javulás tehát 3,5 százalékpont. A legjobb volt a helyzet 2009-ben Finnországban: ott akkor 8,1 százalék tartozott ebbe a csoportba – igaz, hogy 2006-ban még csak 4,8 százalék, tehát a mutató romlott. A finnek után a második legjobb teljesítményt 2009-ben az észtek nyújtották, 13,3 százalékkal. A lista alján Bulgária és Románia kullogott 2009-ben, 41, illetve 40,4 százalékkal. Magyarországon a helyzet az átlagosnál néhány százalékponttal jobb volt: 2006-ban 20,6, 2009-ben 17,6 százalék tartozott a gyengén olvasó fiatalok közé, a javulás tehát 3 százalékpontos.