Jobban támogatná a romák vállalkozásalapítását

A romák vállalkozásalapításához nyújtott pénzügyi segítséget nevezte az Európai Bizottság és a Világbank a cigányság társadalmi integrációjához szükséges egyik legfontosabb lépésnek. A témában tartott brüsszeli konferencián a magyar Kiútprogramot nevezték az egyik követendő példának.

„Mindössze 11 uniós tagállam fordított figyelmet a mikrohitelezésre a tavaly elkészített romaintegrációs stratégiákban” – vetette fel a cigányság pénzügyi felzárkóztatásáról rendezett brüsszeli konferencián a szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős EU-biztos. Andor László elmondta, Magyarország is a 11 tagország között van, ezekben az államokban rájöttek arra, hogy az úgynevezett mikrohitelekkel segíteni lehet a szegénységben élő romák vállalkozásalapítását.

A politikus azt mondta, a szociális alapú mikrohitelezés sikeres eszköz lehet a cigányság felzárkóztatására, ezért az Európai Bizottság a jövőben is folytatni fogja ennek uniós pénzügyi támogatását. A BruxInfo kérdésére Andor László még nem tudott konkrétumokkal szolgálni, de mint mondta, a Bizottság azt javasolta, hogy a társadalmi változást és innovációt célzó, 2014-2020 között újonnan létrejövő program 1 milliárd eurós költségvetéséből jelentős összegek jussanak a szegények vállalkozásalapításának támogatására is.

„Ez még csak egy javaslat, nem tudjuk, hogy ez a támogatási program mennyire lesz romaspecifikus, mindez majd a tagállamok által meghatározandó éves prioritásoktól függ.” – mondta Andor László. Hozzátette, hogy a program keretein belül eddig 14 tagállam 20 pénzintézetével kötött szerződést az Európai Bizottság, amelyek vállalták, hogy kifejezetten a cigányok felzárkóztatását célzó pénzügyi termékeket alakítanak majd ki.

Az EU-biztos szerint az Európai Bizottságnak a roma keretstratégia megalkotásával „sikerült az európai politikai napirend legfontosabb pontjai közé emelni a romakérdést”. Kifejtette, hogy a testület jelenleg is elemzi a tagországok által elkészített romaintegrációs stratégiákat.

Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő megállapította, hogy a rendszerváltozás előtt nem voltak olyan jelentősek a romák és a nem romák közötti társadalmi különbségek, mivel 1989 előtt a romák többsége is dolgozni tudott. Az új körülményekhez azonban nem tudtak alkalmazkodni a cigányok – mondta a politikus, ezért nőni kezdett a roma munkanélküliek száma, és így a társadalmi elszigeteltségük is.

A szocialista politikus szerint a magyar Polgár Alapítvány által létrehozott Kiútprogram példaként szolgálhatna a többi uniós tagállam számára is, az ugyanis egyrészt a romák pénzügyi helyzetét javítaná, de segítene is a cigányságnak a velük kapcsolatos előítéletek leküzdésében. Kifejtette, hogy nemcsak pénzt kell adni a romáknak, de ezzel párhuzamosan a képzésükkel is foglalkozni kell, ezzel nyújtva hosszútávú segítséget nekik.